Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
TERMÉSZETI KÖRNYEZET
össze a szétbarangolását 21 . Mikor aztán azt hiszik a törpék, hogy jól megkötözték az óriást: az egyet mozdul s szétdönti a börtönfalakat. Akik a Tisza áradását szemükkel nem látták, azoknak nincs fogalmuk e vizek elementáris hatalmáról. Keresztültör ott is, ahol legkevésbé várták; kitúrja a kőrakású zsilipet is a helyéből; ha egyszer áttörhette a védgátat, zuhatagként tör rajta keresztül, mély örvényt ás maga előtt, melynek forgatagában az ár elfogására odavontatott földes hajók, mint összetört skatulyák süllyednek el, s azzal rohan tízmérföldes napi utakon, oly városokat riaszt föl megjelenésével, amelyek soha árvizet nem láttak; letörli az emberi alkotás müveit a föld színéről, s visszafoglalja a maga nádasai medencéjét. Ekkor nem folyam többé a Tisza, hanem tenger; az őskori „mare album", mely újra megjelent Strabo 22 térképén. S ez a tenger, mikor megrohanja az északkeleti szél, olyan hullámokat vet, melyek házmagasságban csapkodnak keresztül a védőgátakon. 3. Fagykár Szabolcs megyében 1874-ben Időjárásunk folyvást derült és kedvező, mi a csendes és mosolygós tavaszi napokat illeti, csak egy baj van mindenfele, az eső hiánya, s ezért a vetemények sárgák, gyérek. Ha május jó gazda nem lesz, iszonyú ínségnek nézünk elébe. Ez az, mi kedvezőnek mutatkozik, és ez a gyümölcstermés. A körte-, a szilva-, barack- és meggyfák annyira tele vannak virággal, hogy a gallyak itt-ott valóban görnyedeznek alatta. Ha valami csapás nem jő, boldog világ lesz a Tiszaháton. (Szabolcs, 1874. április 26.) * Múlt heti időjárásunk vasárnap déltől kezdve a legkellemetlenebb volt. Április nem volt hütelen magához. Befejezésül keserűen kitett magáért. Valóságos április járt a meleg napokban kibontakozott természetre. Három éjszaka egymás után kemény, hideg fagy volt, éjjel-nappal kemény és metsző északi szél dühöngött, az alantas és szélmentes helyeken a körte-, meggyfákban, a tavaszi konyhaveteményekben nagy kár van, hogy minden végképp ki nem fagyott, talán a száraz talaj és a folyton zúgó szél okozta. {Szabolcs, 1874. május 3.) 4. A mérki tűzvész károsultjainak adóelengedése (1843) Szuhányi Ferenc főszolgabíró beadja 1843. év július hónapnak 21. napján tartó közgyűlési határozat következtében a mérki elégett adózó lakosoknak öszveírását, s azoknak folyó évi adójok kimutatását, mely szerint Mérken 35 házas gazdák égtek el tökéletesen, 21 A Tisza alföldi szakaszán Tiszaújlaktól Titclig - 1846 és 1879 között összesen 112 átvágás készült. A folyó hossza Tiszaújlaktól a torkolatáig 1211,8 km-röl 728,8 km-re, azaz 40 %-kal rövidült. 22 Strabo (Strabon) (i. e. 63 i. sz. 19) görög földrajzíró
