Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
ÉLETMÓD
10. Névnapi vendéglátás Antal Sándor ügyvédéknél a századelőn Házunk híres volt vendéglátásáról. Nagy napot jelentett apám névnapja. Sándor-napra gratulálni az összes ismerősök, a városháza tisztviselői és sokan mások eljöttek. A vendégek persze állandóan cserélődtek, így délelőtt 11-től délután 5-ig egymást váltották az emberek. Voltak olyanok, persze nem sokan, akik egy kicsit mélyebben néztek a pohár fenekére, és ottfelejtették magukat. Először konyakot, szilvóriumot, seprő- és törkölypálinkát, borovicskát töltöttek a poharakba. Közben remek foszlós tepertős és vajas pogácsákat, sós-köménymagos rudacskákat, hasé-t [fasírtot] kínáltak. Ezután következtek a halfélék, szardínia, ringli [szardellagyürü], tok tartármártással (gyönyörűen díszített tálakban). A tokot a Balatonról rendelték postán, gyorsáruként, jegelve érkezett. Egyetlen meleg étel a tonnás és zaftos szepességi virsli volt. Közben folyton töltögették a Dreher sört, de a borozók bort kaptak. Hatalmas tálakon hordták körül az imbiszt [hidegtálat], amely sonka, főtt és nyers füstölt kolbász, aszpikos libamáj, húspástétomok, sertéskaraj, rántott csirke tömegeit foglalta magában. Rengeteg szendvics várta a válogatást. Sajtok közül Stracchino di Milánó, Ementáli, Gróji, Imperial voltak hivatva a kis villásreggeli befe'ezésére. E%en a nagy vendéglátásban nekem is jutott szerep, ugyanis a szép intarziás szivaros-cigarettás dobozból én kínálhattam a vendégkoszorút. Sándor-nap estéjén szüleim nagy vacsorát adtak. Az ebédlőasztal csodaszépen volt felterítve. A zsardinettos aufzaccok [gyümölcstálak] roskadtak a mandarin, narancs, birsalmasajt, csokoládébonbonok, malagaszőlő, datolya, mogyoró, mandula tömegétől. A remek házilag készített torták a tálalóra voltak kirakva. Az étrend a következő volt: hideg és meleg előételek, erőleves csészében, vadas bélszín és angolosan sütött bélszín (ez anyám utolérhetetlen különlegessége volt), kappansült birskompóttal, rántott sertésés borjúszeletek sokféle garnirunggal, savanyúságok. Meleg tészták almával, dióval, tehéntúróval töltve. Sajtfélék, torták. Ebben az időben egy új tészta lett divatos, az „özgerinc". Csokoládétorta anyagából készítették, tejszínhabbal volt töltve, csokoládémázzal bevonva, vagy tejszínes kapucíner, nagyobb edénybe töltögetve. A kockacukor ezüst pikszisekben [dobozokban] volt az asztalra téve, és mellette volt a cukorfogó, hogy a cukrot ki lehessen varázsolni a dobozból. A fekete mellé konyakot, a nőknek likőröket szolgáltak fel. A vacsora elfogyasztása két órát vett igénybe. Vacsorázás után a vizitszobába vonultak, ahol elbeszélgettek éjféltájig. Éneklés, kártyázás apám házánál nem volt soha. 11. Jótékonysági bálok, rendezvények a XIX. század utolsó harmadában — A hadházi ifjúság január l-jén a dr. Földi emlékoszlop alaptőkéje gyarapítására tánccal egybekötött társas estélyt rendez. (Szatmár, 1879. február 8.) — Táncestély a helybeli óvoda javára. (Szatmár, 1879. március 23.) — Csengerben 1879. augusztus 10-én jótékony célú, zártkörű táncmulatság rendeztetik