Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

II. TERMÉSZETI CSAPÁSOK Jön az árviz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekintek. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte ál a gátol, El akarta nyelni a világot! (Petőfi Sándor: A Tisza) 1. Az 1828. évi országos összeírást felülvizsgáló Szatmár megyei bizottság jelentése az árvizek kártételeiről Az árvíz a megye nagyobb részit, leginkább pedig a Kraszna- és Szamosközi járásokat ostromolja, mert a Tisza, Szamos, Kraszna és Túr folyó vizein kívül azon számos apróbb folyók, patakok, erek, tavak, lápos és vizenyős helyek, melyek a helységeknek országos összeírásaiban pontosan elszámoltatnak, a megyén majd végig, majd keresztül folynak. Ezek minden esztendőben többszöri kiáradásaik által a vizek partjain temérdek erővel készült töltéseket tépnek széjjel, s a helységek határait borítván el a szántás, vetés idejét késleltetik, a szántóföldeket sovánnyá s vizenyőssé változtatják, a trágyázás munkáját elrontják, a kaszálóréteket láppá s kákatermő helyekké változtatják, s gyakran az aratás és kaszálás egész reménységét tévén semmivé, kiöntéseik által temérdek sok károkat okoznak. Az esztendőnek felén keresztül az országutakat a vánnegyének kétharmad része előtt lezárják, s okai annak, hogy ezen nemes vármegye több mint ezer kisebb-nagyobb hidakat s más, több ölekre menő gátakat nagy költséggel s terhes munkával fenntartani kényteleníttetik. A legelőket elláposítván és rész szerint iszappal beöntvén, mételyt"

1 és minden harmadik, negyedik esztendőben bizonyos marhadögöt okoznak. 2. Árvízi beszámolók a. Szatmár megye jobbágyainak panaszai 1828-ból A marhák mintegy egyharmad része minden negyedik esztendőben dögben elvesznek, melyet részben a legelőkön lévő számtalan pókok sokasága, részben a mételytorzsa

17 okoz, amely olyan veszedelmes plánta, hogy a vízben is meggyül, melyet a marhák igen szeretnek, a lápban pedig bőven szokott teremni. (Ököritó) 16 métely: szívóféreg, amely a juh és a szarvasmarha májában élősködik 17 mételytorzsa, mételykóró: mérgező mocsári növény, amely vízparton, árokban nő, „alakja olyan, mint a karaláb, kék, gömbölyű, puffadt, minden állatnak halálos méreg" (Jókai) 2 S