Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

3. Az Ecsedi-Iáp a lecsapolás előtt De milyen volt hát a láp? Az áttörhetetlen nádtenger inkább a belső területeket foglalta el. Érdekes látvány volt valamely magaslatról, például Sárvár dombjáról széttekinteni a lápon. A gyenge szellőtől is hullámzó terület a zajgó tenger képét mutatta, mely végte­len messzeségig terült el, felületén apróbb-nagyobb zöld szigetekkel, az égererdőkkel. A belső, alig ismert és látott óriási területen csak nád folyófüvekkel és égerfa, alatta finom pázsitjával tenyészett. Nehéz, valósággal küzdelmes út volt áttörni a nádtengeren az égererdőig. Minden szál nád erős folyófüvel volt összebogozva a többivel, úgyhogy az úttaposással három méternyi szélességben hajolt meg a vékony, karcsú növény, és amint felszabadult a láb alól, azonnal visszaállott eredeti helyére. Több órai kínos vergődés után ér csak véget a nád birodalma. Előttünk az égererdő. Felséges kép! Sudár fák nyúl­nak fel a magasba összefont koronákkal, alácsüngő apró tobozokkal. Az egész erdő alját egyenletes zöld pázsitszőnyeg borítja. Minden fa alsó része egy méternél magasabb kúp­ból nyúlik ki, mely kúpot a szétágazó gyökérzet alkotja. A kúpot is finom pázsit szö­vi be. És néma csend körös-körül. Mintha az érintetlen őstermészet e birodalmában semmi­féle élet sem ütött volna tanyát. Nem is embernek való lakóhely ez. A lepihenő test, akárcsak nedves szivacsra dőlne, belesüpped a nedves tőzegbe. Az erdő változatlan, egyforma képet nyújt mindenütt. Vízi úton, apróbb csapásokon vagy a Kraszna medrén, kevés fáradsággal, csónakon el lehet jutni Majténytól Kocsor­dig, de itt már a nádtengeren kívül egyéb tájrészlet nem nyújt élvezetet, és inkább a bent tanyázó szárnyas vízivad átrepülése jelzi, mely részeken minő vad tanyázik. A szárnya­sok leszállása a messze távolban igazolja, hogy egyes helyeken sík vizeknek is kell len­ni. A belső lápon maga a Kraszna medre is, a két oldalról összehajló nád miatt egész nyáron át hosszú alagutat alkot, hol az eget is csak itt-ott lehet látni. 4. A Tisza mente a folyószabályozás előtt és után A tiszai szigetek még a közelmúltban is egy darab érdekes, ismeretlen világot képeztek az országban lakóikkal együtt. A tavaszi jeges áradattól az egyik végükön folyvást szag­gatva, a másikon hozzátoldva a Tisza-meder változó folyása által, majd az egyik, majd a másik vármegyéhez hozzáragasztva, többnyire a part menti községeknek képezték ké­tes értékű tulajdonát. Fűzfa, topolya-jegenye, égerfa úttalan csalittá nőve a halmosabb részeiken, a lapá­lyokon nádas, rekettyés sömlyék belepve ánizzsal, vadköménnyel, gyülekezőhelye a halevő vízimadaraknak, melyek a terepélyfák [terebélyes] körül egész guanótelepeket" 1 raknak le, melyeken vígan tenyész a vadszeder; a fák odúi tele vadméhekkel; az ágakon óriási darázsfészkek gömbjei, a nyárfák sűrűn megrakva varjúfészkekkel meg fagyönggyel, a fiatal geszt ágain, mint csodagyümölcsök lógnak a fügemadár fészkei 4 guanó: a madaraknak nagy tömegben felhalmozódott üledékéből keletkező szerves trágya

Next

/
Thumbnails
Contents