Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Szabolcs és Szatmár megye politikatörténetét, az országos események „lecsapódását", és az itt élő emberek mindennapjait bemutató, az iskolai oktatást segítő első forrásválogatás 1970-ben született. 1985-ben látott napvilágot Hársfalvi Péter és Takács Péter szerkesztésében a Helytörténeti Olvasókönyv, amely a honfoglalástól 1849-ig válogat a múlt forrásaiból. A Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században című szöveggyűjteményünk azzal a szándékkal készült, hogy helytörténeti forrásokon keresztül segítse a történelemtanárok és a történelmet tanulók mentalitás- és társadalomtörténeti ismeretszerzését. A forrás- és szemelvénygyűjtemény összeállításakor az egymással szomszédos Szabolcs és Szatmár megyei emberek „hosszú XIX. századi" mindennapi életének, tárgyi világának és mentalitásának színes, árnyalt bemutatására törekedtünk. Nagy teret kapott az emberek életkörülményeit meghatározó természeti, illetve épített környezet jellemzése, átalakításuk következményeinek érzékeltetése. Igyekeztünk minél sokoldalúbban „ábrázolni", hogy miként hatott a tágabb értelembe vett infrastruktúra - közút, vasút, folyamszabályozás, mocsárlecsapolás, oktatási és művelődési lehetőségek, egészségügy, szolgáltatások - fejlődése az emberek élet- és gondolkodásmódjára, világlátására. Az életmód fejezeten belül bemutatjuk az egyes társadalmi csoportok körében divatozó gyermeknevelési módszereket, a szabadidő eltöltésének különböző formáit, a lakáskultúra jellemzőit, valamint az öltözködési szokásokat. Megpróbáltunk felvillantani néhány képet a társadalmi normákat megsértők, vagyis a bűnözők életéből is. Végül kísérletet tettünk a korszak ár- és bérviszonyainak érzékeltetésére. A források többségét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár anyagából válogattuk, de kutattunk a Magyar Országos Levéltárban is, elsősorban Szatmár megye legnagyobb birtokos családjának, a Károlyiaknak a levéltárában. Úgy gondoljuk, hogy a források és szemelvények nemcsak ismereteket hordoznak, hanem hangulatokat is. Azt szeretnénk, ha az olvasó, aki a szöveggyűjteményt lapozgatja és olvasgatja, megérezné valamit a korszellemből. Reményeink szerint ezt segíti, hogy nemcsak primer forrásokat közlünk, hanem a megélt, szubjektív történelem lenyomataiból, naplókból, visszaemlékezésekből, levelekből is válogattunk. Ezenkívül felhasználtuk a korabeli helyi sajtót, a régiónkban született írók, költők e tájra vonatkozó írásait, illetve a térségünkről szóló útleírásokat. Térképek, ábrák, táblázatok, képek színesítik a kötetet, és teszik elképzelhetőbbé a szövegek közléseit.