Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

INFRASTRUKTÚRA

3. Színházavatás Nyíregyházán (1894) Megtörtént végre, ami után annyi idő óta epedve sóvárogtunk. Megnyílt a nyíregyházi állandó színház, a boldog emlékezetű színkör immár teljesen átadatott a feledésnek, melynek emlékét talán csak a nyíregyházi színészet történetével foglalkozók fogják néhanapján felidézni. 1894. év február hó 6. napja, azon nap, melyen a színház rendeltetésének átadatott, s amely naptól a színház számításba jő és fog jönni mindenhol, míglen Nyíregyháza város kultúrájának fejlődésével foglalkozó nemes lélek találkozik. Erezni látszott a nap jelentőségét a közönség is, mely a kétszeresre emelt helyárak dacára teljesen megtöltötte a színházat. Nemcsak a helybeli intelligencia legnagyobb része adott találkozót az előadásra, de számosan jelentek meg vidékről is.

133 A színtársulat igazgatója, Dobó Sándor szintén ünnepnek tekintette e napot, s szerencsésnek érezte magát, hogy a magyar színművészet ezen újabb csarnokát ő szentelheti fel társulatával. Külön színlapokat nyomatott kék és rózsaszín selyemre a vármegye és a város nobilitásai [előkelői] részére, melyekből talán a levéltárakba is kerül egy-kettő mint kétségbevonhatatlanul érdekes dokumentum. A legnagyobb részt estély-öltözékben megjelent közönségre nézve teljesen kedvező benyomást tett a színház, dacára, hogy a festő és kárpitos munkák még hiányzanak. A hatalmas, vörösre festett — és nem hirdetésekkel elcsúfított, mint aminőnek egy fővárosi napilap, nem tudni milyen forrásból állította — vasfüggöny szintén kíváncsiság tárgya volt. A függöny felgördülte előtt Benczi Gyula

134 játszotta el zenekarával a Huny ady László opera nyitányát, s hogy kitett magáért ez alkalommal is, annak fényes tanúsága az a tapsvihar, mely az utolsó akkordok után az új színházban először felhangzott.

135 Annak örömére, hogy immáron Nyíregyházán egy, a modern igényeknek teljesen megfelelő színházépület emeltetett, s azoknak a férfiaknak, köztük elsősorban Somogyi Gyula királyi főjegyzőnek tiszteletére, kiknek odaadó, fáradhatatlan tevékenységük lehetővé tette, hogy a színház nemcsak létesíttetett, de a komoly tervbevételtől, a részvénytársulat megalakítása eszméjének megpendítésétől szinte hihetetlen rövid idő — nem is egészen egy év alatt — a színház rendeltetésének át is adatott, a megnyitó előadás után bankettet rendeztek az Európa szálloda éttermében. 133 A színház befogadóképessége 610 fő. 134 Benczi Gyula (1849-1918) híres, világszerte nagy sikert arató nyíregyházi cigányprímás 135 A díszelőadáson a színház zenekara a Szózat után magyar dalokat játszott, majd ezután került sor a Nyíregyháza történetét bemutató Prológra, illetve a szünet után a Szigeti vértanúk c. kétfelvonásos darabra.