Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
INFRASTRUKTÚRA
b. A Szamos szabályozásának terve (1842) Báró Vécsey Miklós m főispán őméltósága mint a Szamos-szabályozás tárgyában kirendelt királyi biztos hivatalos felhívására folyó évi július 4-én tartott közgyűlésből kinevezett megyei küldöttség részvételével tett munkálata folyamát és eredményét rajzoló jegyzőkönyve a megyével közölvén azt, továbbá a cél kivitelében segédkezek nyújtására felszólítja. A közlött jegyzőkönyv tartalma a következő: 1842. évi október hónap 10-én s következett napjain nemes Szatmár vármegyébe kebelezett Panyola helységében méltóságos vécsei és hajnácsköi báró Vécsey Milós császári királyi kamarás és nemes Szatmár vármegye főispánja mint a Szamos-szabályozás kinevezett királyi biztos úr őnagysága elnöklete alatt a nemes megye által kirendelt küldöttségi tagok, név szerint tekintetes Szerdahelyi Pál első alispán, kölesei Kende Zsigmond, Vályi Lajos, Domahidy Menyhért, Fogarassy László, Rába István táblabírák, Kovács Ágoston és Domahidy Pál főszolgabírák, Sánta Imre tiszti ügyész, Szabó Keresztszegi János megyei mérnök, Vetési Dániel úti felügyelő, Ács Antal esküdt és Marinkás János actuarius [jegyző] jelenlétökben a Szamos szabályozása érdekében tartott tanácskozás alkalmával méltóságos királyi biztos úr őnagysága előterjeszteni méltóztatott, miképpen a tekintetes nemes vármegyének többrendbeli határozataikból kitűnik, hogy a Szamos folyó vize már régibb időkben is tetemes károkat okozott gyakori áradásai által a közel fekvő helységeknek, melyek elhárítására a nemes megye a károsoknak ítélt némely malomgátak elbontását, majd ismét a Szamos partján többrendbeli töltések hányatását határozta, de a bajt gyökeresen orvosolni s az áradásokat megszüntetni ezen határozatok megszüntetni képesek nem voltak. Később a folyvást növekvő áradások a felsőbb kormányszékek figyelmét is magokra vonván, őfelsége az 1810. esztendőben boldog emlékezetű báró Vécsey Miklós úr őexcellenciáját, mostani királyi biztos úr őméltósága édesatyját a Szamos szabályozására királyi biztosnak kegyelmesen kirendelni méltóztatott, kinek felszólítására az 1816. évben a tekintetes nemes megye rendjei azt határozták, hogy a víz szabályozását gátló 146 malmok s azok gátjai a Szamoson bontassanak el, mi a következő években meg is történt. Később ismét, vagyis az 1823. évben érkezett le az országos építési főkormánynak utasítása, mely szerint a Szamos szabályozását azáltal véli elérhetőnek, ha a Szamosnak némely tekerületei átmetszések által elenyésztetnek, s ezáltal a víznek szabadabb lefolyás engedtetik. Azonban a megye rendjei őméltóságának mint akkori főispáni helytartónak felszólítására még az 1829. esztendőben elhatározták, hogy a Szamos szabályozása alulról felfelé kezdessék meg, s a térképen kijelelt s felsőbb helyen is jóváhagyott átmetszések a Tiszának felfelé Panyoláig — a panyolai átvágást is ideértve — hajtassanak végre, s ámbár az 1838. és az 1841. évben tisztelt őméltósága mint királyi biztos ismételve szólította fel a nemes megyét ezen átmetszések megtételére, a közbejött körülmények miatt mindazonáltal e munka ekkoráig is teljesedésbe nem mehetett. Történtek 113 Vécsey Miklós br., ifjú: 1829-1845 között Szatmár megye főispánja
