Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

INFRASTRUKTÚRA

így is a lovak ki lévén fáradva, elég volt nekik a tanyára becammogni. S így, miután ezen túl már Szamos-töltés sem volt, amelyen gyalog mehettünk volna, le kellett tennünk a továbbutazásról, és a tanyán tölteni el az éjszakát, másnap pedig gyalog hazamenni, a kocsisok pedig a szekeret a tanyán hagyván, szintén a Szamos töltésén vezették haza egymás farkához kötözve a lovakat. 8. Idős Antal Dániel utazásai postakocsin az 1870-es évek elejéig Nagymama elmesélte, hogy a bankpalota helyén állott a delizsáncállomás [postakocsi állomás]

100

, ahova valamikor nagy kürtölés közben hajtottak be a postakocsik. Érkezésük és indulásuk nagy esemény volt annak idején. Az utazás nagyon fárasztó volt még, nagyapánk mondta a nagymamánknak, hogy utazás közben időnként meg kellett állni, pihenésre a lovaknak és utasoknak egyformán nagy szükségük volt. Szatmárról Debrecenbe igyekezve, Vámospércs közelében a Halápi csárdánál állapodtak meg. Ezek a csárdák bizony csaknem semmi kényelmet nem nyújtottak, ennivaló sem igen akadt, legfeljebb valami savanyú vinkót [bort] tettek az asztalra. Akik többször utaztak postakocsin, már otthon felszerelték magukat enni- és innivalókkal. Nagyapánk Debrecentől Pest-Budáig gőzvasúttal"" tette meg az utat. 25. Postakocsi és parasztszekér a pusztán (1860) 100 A postaállomások a postautak mentén két osztrák mérföldenként (15 km) helyezkedtek el. A két állomás közötti utat a postakocsi kb. 2,5 óra alatt tette meg. 10

' A Pesttől kiinduló vasúti fővonal Debrecenig 1857-re, Szatmárnémetiig 187l-re készült el.