Pók Judit: Szatmár vármegye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 15. (Nyíregyháza, 1998)

SZATMÁR VÁRMEGYE 1783 — 1785 AZ ELSŐ KATONAI FELVÉTEL Az I. katonai felvételnek nevezett monumentális térképészeti mű a 18. század egyik legnagyobb emléke, a korszak történeti földrajzi és más irányú kutatásainak is alapja. Az osztrák örökösödési és a hétéves háború tapasztalatai nyilvánvalóvá tették, hogy a részletes és pontos térképek a sikeres hadviseléshez elengedhetetlenek. Daun tábornagynak a Birodalom térképezésére 1764. május 5-én, a Haditanács elé terjesztett javaslata is erre hivatkozik: "Éppen saját országainkról való tájékozatlanságunk, a részletes katonai térképek hiánya rengeteg bajt, hátrányt és nehézséget okozott. A hadsereg soha nem menetelhetett előzetes útfelderítés és a táborhelyek szemrevételezése nélkül, mert intézkedéseket a szobcíból (térkép alapján) kiadni nem lehetett. Nem tekintve azt, hogy a munka és nehézségek ily módon megnövekedtek, minden fáradozásunk meghiúsult, hogy a menetelést az ellenség elől elrejtsük... "

l Mária Terézia Daun és Lacy tábornagyok javaslatát elfogadta, és saját kezűleg jegyezte fel rá: "Teljesen egyetértek az előterjesztéssel, különösen Magyarországon mindenképpen sürgetni kell. "

2 Miután elrendelte birodalma összes országának térképezését, közel negyedszázados munka vette kezdetét. Ennek eredménye az I. katonai felvétel, amely két fő egységből áll: 1:28.800 méretarányú színes, kéziratos térképszelvényekből és a hozzájuk tartozó ún. országleírásból (Landesbeschreibung). Ez utóbbi olyan térképészeti jelekkel ki nem fejezhető információkat tartalmaz, amelyek a szelvények értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. A Habsburg Birodalom első, nagy méretarányú felvétele 1763-tól 1787-ig tartott, melynek során 5.400 darab, 64x42 cm nagyságú felvételi lap készült. Magyarországot Erdéllyel és a Temesi Bánsággal 1. Gábor Imre-Horváth Árpád: A haditérképek históriája. Bp. 1979. (A továbbiakban Gábor-Horváth.) 102. o. 2. U. o. együtt 1.451 térképszelvény ábrázolja.

3 Hazánkról az eredeti térképlapok alapján 1782-1784 között készült egy 1:192.000 léptékű, 43 lapból álló, kéziratos térkép is, amely az országot a II. József által kialakított új kerületi beosztás szerint mutatja be.

4 Az I. katonai felvétel méretarányát és részletességét tekintve is egyedülálló ebben a korszakban egész Európában. Összehasonlításképpen megemlítjük Franciaország felvételét 1750-1793 között, amely 184 darab, 1:86.400, vagy Poroszországét, amely 270 darab, 1:50.000 méretarányú térképből áll.

5 A felvétel sorrendjét a háborús veszély határozta meg, elkezdődött még Mária Terézia uralkodása alatt, jelentős része azonban II.József idején zajlott, ezért is nevezik gyakran József császári felvételnek (Josephinische Aufnahme). A porosz fenyegetettség következtében először Sziléziát, Cseh- és Morvaországot, majd a Birodalom határmenti területeit, aztán Ausztriát és Magyarországot térképezték. Magyarországon a tatár betörések veszélye miatt 1766-1769 között először Máramaros megyét vették fel, 1769-1773ban a felső-magyarországi határmegyék, Erdély és a Temesi Bánság következtek. A belső megyékre 17821785 között került sor.

6 A felvétel vezetője Magyarországon Alexander von Neu ezredes volt, akinek irányítása alatt 60 térképész — a hadsereg kiváló képességű vezér- és mérnökkari tisztjei — dolgozott. 1785 augusztusában fejeződött be Magyarország térképezése, 3.072 négyzetmérföld felvétele 107.520 Ft-ba került, egy négyzetmérföldre 35 Ft-ot számolva. Ebből a térképésztiszt 23 Ft-ot kapott, neki kellett fedeznie azonban az előfogat, a lovak, a küldönc, stb. költségeit.

7 Szatmár megye térképezését 3. Papp-Váry Árpád-Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Bp. 1990. (A továbbiakban Papp-Váry-Hrenkó.) 21. o. 4 . Eperjessy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged 1928. (A továbbiakban: Eperjessy Kézirati térképek ...) 22. o. 5. Papp-Váry-Hrenkó 21. o. 6. Gábor-Horváth 104. o. 7. Eperjessy: Kézirati térképek ... 18. o. a következő személyek végezték: MacDermot alhadnagy, Eberth főhadnagy, Fischer és Kaschnitz százados, Ponsard, Rehm és Taschner főhadnagy.

8 A felvétel egységes geodéziai hálózat, illetve vetületrendszer nélkül készült, ez magyarázza az előforduló méréshibákat. Az alap a Neu ezredes által javasolt hosszúsági és az arra merőleges szélességi körökből adódó hálózat lett.

9 A terepen először az említett, ún. perpendikuláris és meridionális, azaz az észak-déli és kelet-nyugati fő tájékozódási vonalakat tűzték ki. Ezt a derékszögű tengelykeresztet mérföldes részekre osztották, a térképészek egy-egy ilyen (36x28 km-es) négyszöget kaptak.

10 így született meg az a háló, amely Magyarországot I-től XXXIX-ig terjedő függőleges oszlopokra (collone) és azokon belül folyamatos számozással jelölt vízszintes szakaszokra (sectio) osztja. Mivel a sectiok számozása mindig az országhatárnál kezdődött, ezért az egymás mellé eső szelvények száma különbözhet. A kötetünkben szereplők azonosításának megkönnyítésére ebből, a mutatóként szolgáló térképből rajzoltuk meg a mellékelt, Szatmár megyét ábrázoló részt. A térképezés sajátossága, hogy a kicsitől a nagy felé haladt, fordítva, mint ma. A domborzatot alaprajzban ábrázolták, ún. pillacsíkozást alkalmazva plasztikus hatást értek el. A pillavonalak iránya, hossza a lejtő irányára, hosszára utal, sűrűsége az árnyék képzetét kelti. A 'jninél meredekebb, annál sötétebb" elv alkalmazása a magassági adatoknak csak becslését engedi meg.

11 Az első felvételben egységes jelkulcs használatáról még nem beszélhetünk, a tereptárgyakat, létesítményeket stilizálva ábrázolták.

12 A térképszelvények csak két, kézzel rajzolt és festett példányban készültek. Egyik, az időben első, eredeti 8. Borbély Andor-Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele Il.József korában. Térképészeti Közlöny II. 1-2. füzet. Bp. 1932. 9. Papp-Váry-Hrenkó 20. o. 10. Gábor-Horváth 106. o. 11. Stegena Lajos: Térképtörténet. Bp. 1985. (A továbbiakban Stegena.) 151. o. 12 Gábor-Horváth 110. o.