Pók Judit: Szatmár vármegye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 15. (Nyíregyháza, 1998)

zártak, elszigeteltek, többet köztilük csak a hegygerinceken átvezető ösvények kötnek össze, nem ritka, hogy 3-5 órányi járásra vannak egymástól. A hegyoldalakat sűrű erdőség borítja: bükk-, tölgy- és égererdő a leggyakoribb. A hegycsúcsok azonban kopárak, mint például az Avasságban a Timpa, a Brébi, a Petrosa, amelyekről messzi vidéket lehet belátni. Az avasi hegyek észak felé haladva egyre magasabbak: a Magura 1123, a Petrosa 1201, majd a Gutin 1447 méter. Az ércbányák, mint Nagybánya, vagy Felsőbánya hegyei szelídebbek, 500-800 méter között vannak.

32 A hegyekbe vezető utak nagyon meredekek, a gerinceken már csak ösvények, szekérrel nem is járhatók csak gyalog vagy lóháton. A közlekedést nehezíti még a számtalan hegyi patak, amelyek a síkság irányában egyre duzzadnak, majd a folyókba torkollnak. A legtöbbször rozoga fahidakat pedig állandóan megrongálja a tavaszi hóolvadáskor lezúduló víz. A bányavidéken ugyanakkor műutak is előfordulnak. Általában jellemző a bányavárosok (Felsőbánya, Nagybánya, Misztbánya, Láposbánya) útjaira, hogy a bányatermékek bősége következtében igen jó állapotban vannak. * * * A történeti Szatmár megye jelentős része ma már nem tartozik Magyarországhoz, reméljük éppen ezért, hogy munkánkkal a megye múltja iránt érdeklődők segítségére lehettünk határon innen és túl egyaránt. Végezetül Bársony Istvánt idézzük: "Szatmár vármegyének mindene van, a mi a természetért rajongó lelkületet a változatosság örömeivel tölti el: s a ki csak ezt az egy vármegyét ismerné is meg nagy Magyarországból, az körülbelül tiszta fogalmat alkothatna az egészről. "

33 32. Magyarország vármegyéi cs városai. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, 1908. (A továbbiakban Borovszky.) 2.0. 33. Borovszky IX.o. Mutató az I. katonai felvétel térkép szelvényeihez XXVI XXVII XXVIII XXIX XXX XXXI XXXII XXXIII io B \» rj ]0

e r ( ,10 G 13 , Ugocs 8 a \ l ^ íz—Î2 ! n ") f s 12 Cl 10 8 c ^ S 13 7 a w 11 t

n

~n, 10 : á 9 r 16 \ 14 14 14 12 T IL 10 í ) íb 17/ 15 15 15 13 § K 11 / Y .18 lg J ) yf 16 ? 14 í -«—V L V Az országleírás kérdőpontjai, amelyek közül — az áttekinthetőség kedvéért — néhányat csoportosítottunk: 1. A szomszédos településektől való távolság 2. A szilárd épületek 3. A vizek 4. Az erdők 5. A rétek és mocsarak 6. Az utak 7. A környező hegyek 8. Megjegyzések Pók Judit