Künstlerné Virág Éva: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1635–1640 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 12. (Nyíregyháza, 1997)

Bevezetés

Az ülések színhelye az időszak végéig rendszerint Csenger, 1640-től viszont Szatmár mezőváros. Néhány esetben Batiz, Csegöld és Lázári falvakban is gyűléseztek. Az ülések jellegének, időpontjának és helyének felsorolását a tartalomjegyzékben közöltük. Az időszak bejegyzéseiben kevés köztörténeti vonatkozású üggyel találkozhatunk, rajtuk keresztül inkább a vármegye belső igazgatásába és mindennapi életébe pillanthatunk bele. A határ- és birtokperekből, zálogügyekből, szerződésekből, bevallásokból jól rekonstruálható Szatmár vármegye XVII. századi birtokszerkezete és birtoklástörténete. A kötetben a család- és helytörténet kutatói is bőséges információs forrásra lelhetnek. A különféle ügyekben valamilyen minőségben szerepet játszó tősgyökeres Szatmár vármegyei családok - Károlyi, Kun, Vetessy, Irinyi, Domahidy, Kölcsey, Sulyok stb. - a Magyarország újkori történetében kiemelkedő szerepet játszó Károlyiak kivételével a közép- és kisbirtokos rétegbe sorolhatók. A jegyzőkönyvi bejegyzések hü képet adnak ennek a rétegnek a vármegye életében játszott meghatározó szerepéről, főként pedig hatalmi viszálykodásairól. A vármegye tisztikarának derékhadát is ezek a középnemesi családok adták. A kiadvány készítésekor igyekeztünk az előző, II/l. kötet tartalmi és szerkesztési elveihez igazodni. Ezért hasznosnak tartjuk és ajánljuk az annak bevezetőjében foglaltak tanulmányozását. A regeszták sorszámozása folyamatos, a sorszámok mellett zárójelben közöltük a bejegyzés jegyzőkönybeli helyét (lapszámát). A személy- és helynevek eredeti írásmódját, illetve változatait a névmutatóban zárójelben, dőlt betűvel adtuk meg. A helységek jogállását tükröző terminusokat (oppidum, civitas, possessio, praedium, castellum, arx) a magyar nyelvű bejegyzések szövegében előforduló alakjukban közöltük (mezőváros, város, falu, puszta, kastély, vár), csakúgy, mint a társadalmi helyzetre utaló jelzőket (spectabilis, magnificus, nobilis, generosus, egregius; tekintetes, nagyságos, nemes, nemzetes, vitézlő). A magyarul nehezebben visszaadható néhány fogalmat és tisztséget viszont a szövegen belül latin formájában is feltüntettük. A hiányos szövegrészekre vagy