Pók Judit: Szabolcs vármegye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 11. (Nyíregyháza, 1996)

14. sect.), Dombrádnál (XXVI. col. 11. sect.), Kenéznél (XXVII. col. 9. sect). A leírás szerint ezek a morotvák gyakran mélységüket és szélességüket tekintve is ugyanolyanok, mint maga a folyó. Bizonyos, az áradások kártételeit megakadályozó munkák nyomait megfigyelhetjük a térképszelvényeken. A XVIII. század végéig a Tisza mentén több összefüggő gát épült, bár többségük elég silány volt, és az áradások rendszerint elsodorták őket. Csobaj és Báj alatt azonban jelentős, kb. 2 km hosszú védvonal kíséri a folyót, amelyre a térképész ráírta: "Wegen der Inundation aufgeführte Dämme" (XXIII. col. 14. sect.). A Tisza vízgyűjtő- és árterülete igen nagy, a nagyobb folyókon (Takta, Hortobágy, Szamos, Túr stb.) felül is számtalan patakot, eret vesz fel, és hatalmas mocsárvilágot táplál. Az év során többször árad, olyankor igen nagy területeket önt el. A jobb parton a Taktaközt, a balon az alacsonyan fekvő vidék nagy részét Tiszadobtól, Polgáron, Újvároson át egészen a Kunságig vízzel borítja. A bal parton Tiszadob és Tiszafüred között kilépő víztömegek a Veresnád mocsáron, a Kadarcs- és Árkus-éren, valamint a Berec-fenéken át a Hortobágy közvetítésével a Berettyó Sárrétjéig is eljutnak.

24 A legveszedelmesebb a tavaszi áradás, mivel a máramarosi hegyekben elolvadó hó és a nagy esőzések következtében ilyenkor zúdul le a legtöbb víz. A helységeket teljesen elvágja egymástól, olyankor a közlekedés csalt vizén, csónakokkal lehetséges. A leírók szerint ez a tavaszi áradás egy hónapig is eltart. Az erdők leírásakor beszámolnak annak kiterjedéséről, arról, milyen fajta faltból áll, sűrű vagy ritka, vannak-e cserjések, bozótosok, mocsarait, ingoványos részelt benne, hol megy út vagy ösvény, hogyan lehet átjutni rajta. Szabolcsban a Tiszát nagy galériaerdőségek kísérik, ezek többnyire tölgyerdők, sűrű aljnövényzettel, szinte áthatolhatatlanok. Utak alig vannak, inkább csak ösvények, csapások vezetnek bennük, amelyek szekérrel vagy lóháton legfeljebb csak télen, a fagy beálltakor jár24. Lászlóffy Woldemár: A Tisza. Bp. 1982. 174. o. hatók. Egyes becslések szerint a felvétel idején a terület 50-60%-át borítja erdő.

25 A Felső-Tisza mentén gyümölcsfák is előfordulnak: a híres ártéri szilva-, alma- és dióligetek (Ararryos, Gyüre). A Rétközben szintén a tölgyerdő a jellemző. A Nyírség körülbelül egyharmadát borítja tölgy-, nyír- és égererdő. Megoszlása egyenetlen: keleti felén, valamint Balttalórántháza, Ofehértó, Nyírbátor, Gelse határában nagy erdőségek terülnek el, a nyugati részen azonban alig van valami fa. A Hortobágy-melléki és a többi nagy pusztaságokban szintén alig van erdő. Majdnem minden településnél leírnak valamilyen mocsarat, tavacskát, pocsolyát, jelezve azt is, hogy ember és állat vagy csak állat számára jó-e a vizük. Az állandóan meglévő mocsarakon kívül megemlítik azokat is, amelyek nyáron kiszáradnak (Földes, Sáp, Dorog). Egy részük állandó mozgásban van, lefolyása is van, némelyik malmot hajt (Tura, Pazony). Van, amelyiket nád növi be és járhatatlan, van, amelyik csak száraz évszakban, van, amelyik mindig járható. Szabolcs megye legnevezetesebb mocsara a Rétköz, amelyet észaltról a Tisza áradásai és a folyóból szétfutó erek, délről a nyíri vizek folyamatosan duzzasztottalt.

26 A felvétel a körülbelül 142000 k.holdnyi ősi, érintetlen lápvilágot éppen száz évvel a lecsapolás előtt mutatja be. A közepes nagyságú lápi falvait a 2-3 m magas homokszigeteken települtelt meg. A térképszelvény tanúsága szerint a legtöbb úgy, hogy szárazföldön csalt egyetlen úton volt megközelíthető (Ibrány, Halász, Rád, Megver, Beszterec stb.). Ezért fordul elő, hogy a leírásban kétféleképpen is megadják a szomszédos helységtől való távolságot, például Nagyhalász Ibránytól az úton 5 óra, csónakkal mindössze 1 óra. A folyóvizekben nagyon szegény Nyírségben a homokbuckák közti mélyedésekben a csapadékvizek alakítanak ki nagyon sok állóvizet, tavat, Sóstó, Farkasnyár, micskei Tisztavíz, Kenderátó, Ludas tó, hogy csak néhányat említsünk. 25. Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv. Szerk.: Frisnyák Sándor. Nyíregyháza 1979. 52. o. 26. Kiss Lajos: Régi Rétköz. Bp. 1961. 5. o. A mocsarak mellett gondosan feljegyzik a rétek és a legelők minőségét is, azaz szárazak vagy vizesek, ha ki vannak téve az áradásnak, akkor mikor száradnak ki (tavasszal, nyáron vagy sohasem), részben vagy teljesen járhatók vagy járhatatlanok. A hadsereg menetelése szempontjából nagyon fontosak az utak, ezért nagy hangsúlyt fektetnek részletes leírásukra. Megkülönböztetnek országutat, műutat, postautat, közönséges, mezei, erdei, falusi, fahordó utat, dorongutat (Kisléta), ösvényt. Jelzik, hogy jó állapotban vannak vagy tönkrementek (kátyúsak, gödrösek), milyen a talajuk (agyagos, homokos, szilárd, puha), mindig vagy csak időszakonként járhatók, nehezebb vagy könynyebb járművek számára alkalmasak, forgalmasak vagy alig használtak, a nehezebb szakaszokon vannak-e hidak. Néha tanácsot is adnak, melyiket célszerű igénybe venni, esetleg kell-e kerülni (például Sényő és Demecser között az út tavasszal rossz, a mocsár mellett kerülni kell, vagy Orosról Napkorra Pazonyon át tanácsos memii). A Tisza mentén vagy a Rétközben az utalt általában igen silányak, áradás idején még az országutalt is víz alá kerülnek, nagy területeken, mint például a leírás szerint Bűdtől és Szentmihálytól Polgárig csalt csónakkal lehet közlekedni. A Nyírséget és a pusztákat is mocsarak szabdalják, amelyeit kisebb-nagyobb nehézséget okozhatnak ugyan tavasszal és ősszel a közlekedésben, de a homokos talaj következtében errefelé az utak jobb minőségűek, általában jól járhatók. A környező hegyek, uralkodó magaslatok leírásaitor azokat jegyzik fel, amelyekről messzi tájat lehet belátni, uralni lehet a környéket. Szabolcsban nincsenek hegyek, mindössze homokdombok, homokbuckák fordulnak elő a Nyírségben. Nem kis gondot jelenthetett éppen ezért a leíróknak a domináns magaslati pont jelölése. Találkozunk olyan "dombok" feljegyzésével is, amelyen a templom, a szélmalom áll, vagy a temető van, igen sok helyen azonban semmiféle magaslatot sem találtak. Az utolsó, a megjegyzések rovatban olyan történelmi, régészeti és egyéb adatokat közölnek, amelyekre az előző kérdéseitben nem tértek ki. Ezt a