Pók Judit: Szabolcs vármegye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 11. (Nyíregyháza, 1996)

AZ I. KATONAI FELVÉTEL Az I. katonai felvételnek nevezett monvunentális térképészeti mű a XVIII. század egyik legnagyobb emléke, a korszak történeti földrajzi és más irányú kutatásának is alapja. Az osztrák örökösödési és a hétéves háború tapasztalatai nyilvánvalóvá tették, hogy a részletes és pontos térképek a sikeres hadviseléshez elengedhetetlenek. Daun tábornagynak a Birodalom térképezésére 1764. május 5-én, a Haditanács elé terjesztett javaslata is erre hivatkozik: "Éppen saját országainkról való tájékozatlanságunk, a részletes kato-nai térképek hiánya rengeteg bajt, hátrányt és nehézséget okozott. A hadsereg soha nem menetelhetett előzetes útfelderítés és a táborhelyek szemrevételezése nélkül, mert intézkedéseket a szobából (térkép alapján) kiadni nem lehetett. Nem tekintve azt, hogy a munka és nehézségek ily módon megnövekedtek, minden fáradozásunk meghiúsult, hogy a menetelést az ellenség elől elrejtsük..."

1 Mária Terézia Daun és Lacy tábornagyok javaslatát elfogadta, és saját kezűleg jegyezte fel rá: "Teljesen egyetértek az előterjesztéssel, különösen Magyarországon mindenképpen sürgetni kell. "% Miután elrendelte birodalma összes országának térképezését, közel negyedszázados munka vette kezdetét. Ennek eredménye az I. katonai felvétel, amely két fő egységből áll: 1:28800 méretarányú színes, kéziratos térképszelvényekből és a hozzájuk tartozó ún. országleírásból (Landesbeschreibung). Ez utóbbi olyan térképészeti jelekkel ki nem fejezhető információkat tartalmaz, amelyek a szelvények értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. A Habsburg Birodalom első, nagy méretarányú felvétele 1763-tól 1787-ig tartott, melynek során 5400 darab, 64x42 cm nagyságú felvételi lap készült. Magyarországot Erdéllyel és a Temesi Bánsággal együtt 1451 térképszelvény ábrázolja.

3 1. Gábor Irnre-Horváth Árpád: A haditérképek históriája. Bp. 1979. (A továbbiakban Gábor-Horváth.) 102. o. 2. U.o. 3. Papp-Váry Árpád-Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Bp. 1990. (A továbbiakban Papp-Váry-Hrenkó.) 21. o. Hazánkról az eredeti tárképlapok alapján 17821784 között készült egy 1:192000 léptékű, 43 lapból álló, kéziratos térkép is, amely az országot az új kerületi beosztás szerint mutatja be.

4 Az I. katonai felvétel méretarányát és részletességét tekintve is egyedülálló ebben a korszakban egész Európában. Összehasonlításképpen megemlítjük Franciaország felvételét 1750-1793 között, amely 184 darab, 1:86400, vagy Poroszországét, amely 270 darab, 1:50000 méretarányú térképből áll.5 A felvétel sorrendjét a háborús veszély határozta meg, elkezdődött még Mária Terézia uralkodása alatt, jelentős része azonban II. József idején zajlott, ezért is nevezik gyakran József császári felvételnek (Josephinische Aufnahme). A porosz fenyegetettség következtében először Sziléziát, Csehés Morvaországot, majd a Birodalom határmenti területeit, aztán Ausztriát és Magyarországot térképezték. Magyarországon a tatárbetörések veszélye miatt 1766-1769 között először Máramaros megyét vették fel, 1769-1773-ban a felső-magyarországi határmegyék, Erdély és a Temesi Bánság következtek. A belső megyékre 1782-1785 között került sor.

6 A felvétel vezetője Magyarországon Alexander von Neu ezredes volt, akinek irányítása alatt 60 térképész dolgozott, valamennyien a hadsereg kiváló képességű vezér- és mérnökkari tisztjei voltak. 1785 augusztusában fejeződött be Magyarország térképezése, 3072 négyzetmérföld felvétele 107520 Ft-ba került, 1 négyzetmérfóldre 35 Ft-ot számolva. Ebből a térképésztiszt 23 Ft-ot kapott, de neki kellett fedeznie az előfogat, a lovak, a küldönc stb. költségeit.

7 Szabolcs megye térképezését a következő személyek végezték: br Bosch főhadnagy, MacDermot alhadnagy, Eberth főhadnagy, Fischer százados, Gomez százados, Hermann 4. Eperjessy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged 1928. (A továbbiakban Eperjessy: Kézirati térképek...) 22. o. 5. Papp-Váry-Hrenkó 21. o. 6. Gábor-Horváth 104. o. 7. Eperjessy: Kézirati térképek... 18. o. százados, Jägermann főhadnagy, Iva schnitz százados, Pfanzelter alhadnagy, Ponsard főhadnagy, Prohaska alhadnagy, Rheni és Taschner főhadnagy.

8 A felvétel egységes geodéziai hálózat, illetve vetületrendszer nélkül készült, ez magyarázza az előforduló méréshibákat. Az alap a Neu ezredes által javasolt hosszúsági és az arra merőleges szélességi körökből adódó hálózat lett.

9 A terepen először az említett, ún. perpendikuláris és meridionális, azaz az észak-déli és kelet-nyugati fő tájékozódási vonalakat tűzték ki. Ezt a derékszögű tengelykeresztet mérföldes részekre osztották, a térképészek egy-egy ilyen (36x28 km-es) négyszöget kaptak.

10 így született meg az a háló, vagyis térkép, amely Magyarországot I-től XXXIX-ig terjedő függőleges oszlopokra (collone) és azokon belül arab számokkal jelölt vízszintes szakaszokra (sectio) osztja. Mivel a sectiok számozása mindig az országhatárnál kezdődött, ezért az egymás mellé eső szelvények száma különbözhet. A kötetünkben szereplő szelvények azonosításának megkönynyítésére ebből, a mutatóként szolgáló térképből rajzoltuk meg a mellékelt, Szabolcs megyét ábrázoló részt. A térképezés sajátossága, hogy a kicsitől a nagy felé haladt, fordítva, mint ma. A domborzatot alaprajzban ábrázolták, ún. pillacsíkozást alkalmazva plasztikus hatást értek el. A pillavonalak iránya, hossza a lejtő irányára, hosszára utal, sűrűsége az árnyék képzetét kelti. A "minél meredekebb, annál sötétebb'" elv alkalmazása a magassági adatoknak csak becslését engedi meg.

11 Az I. felvételben egységes jelkulcs használatáról még nem beszélhetünk, a tereptárgyakat, létesítményeket stilizálva ábrázolták.

12 A térképszelvények csak két, kézzel rajzolt és fes8. Borbély Andor-Nagy Juha: Magyarország I. katonai felvétele II.József korában. Térképészeti Közlöny Û. 2. Bp. 1932. 9. Papp-Váry-Hrenkó 20. o. 10. Gábor-Horváth 106. o. 11. Stegena Lajos: Térképtörténet. Bp. 1985. (A továbbiakban Stegena.) 151. o. 12. Gábor-Horváth 110. o.