Pók Judit: Szabolcs vármegye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 11. (Nyíregyháza, 1996)

KÁLLÓSEMJÉN (Kállósemjér) 1. Pócspetri (Pocs Petry) 1 1/4, Bátor (Bátor) 4, Léta (Leta) 1 3/4, Apagy 2 3/4, Napkor 2 1/2, Kiskálló (Kis Kalló) 1, Nagykálló (Nagy Kalo) 1 3/4 óra. 2. A templom és a nemesi kúria szilárdan épült. 3. A környező állóvizek, szinte kivétel nélkül,'alkalmasak ivásra. 4. A Biri-erdő (Bery Erdo) vagy Mogyorós (Magyara) szálas, még fiatal tölgyből áll, meglehetősen sűrű, ami a fahordó utakon kívül megnehezíti a közlekedést. A Berek (Bereck) és Bajkos (Baika) ittott magas fákkal vegyes, sűrű, különféle, de többnyire mogyoró és njórfás cserjéből áll, ezek között szántások vannak. 5. A rétek szinte mindig egészen mocsarasalt és nagyon ingoványosak, tavasszal és ősszel általában teljesen elönti őket a víz. A mocsarak egyszer-egyszer száradnak ki, de többnyire teljesen járhatatlanok. 6. A Pócspetri (Pocs Petrj), Léta (Leta) felé és a Perked-pusztán (Perket) át Baromlak-puszta (Baromlak) felé menő út minden jármű számára teljesen jó kocsiút. A réteken át Bátor (Bátor) felé menő országút nagyon mocsaras és nehezebb szekér számára elég fárasztó, a Papos (Papocs) erdőnél lévő csárda előtt és Bátorig (Pator) azonban mindig jó. A többi a szokásos mezei és fahordó út. 7. A dombok között a Haliman? (Maloman) és a Hegyeshalom (Hegyes halom) a legmagasabb ezen a tájon. PÓCSPETRI (Pócs Petrj) A helység nagy része a 14. sectioban található, és ott leírtuk. MÁRIAPÓCS (Mária Pócs) 1. Bátor (Bátor) 2 1/4, Bogát (Bogát) 2 1/4, Kisléta (Kleta) 1 1/4 óra. 2. A kolostor a templommal együtt meglehetősen erős és magas fallal van körülvéve, emellett még egy templom és a sörfőző ház téglából épült. 3-8. A többit ennek a colionénak 14. sectiojában leírtuk. KISLÉTA (Kis Leta) 1. Bogát (Bogát) 1 1/4, Bátor (Bátor) 2 1/2, Kállósemjén (Kalosemjen) 13/4 óra. 2-3. — 4. A Zsigmondgaz (Sigmondgaz), Pásztorkút (Partosket) és Kismező (Kis Mező) felé lévő erdők szálas tölgyfából állnak, az utóbbinalt egy darabja fel van szántva, a többinek nagy része vegyes fajtájú bozót, lucfenyővel keverve. 5. A földek között jelzett kisebb rétek általában egészen kiszáradnak. A faluban lévő Igástó (Igazto) nevű vízállás és a többi feljegyzett mocsár sohasem szárad ki, vizűit csak az állatok számára iható. 6. A délről határos sectioból jövő országút Baromlak-pusztánál (Baromlak) a lágy talaj miatt, a réteken át, dorongúton vezet, de ezt leszámítva egészen jó. A Bogátra (Bogát) menő út mindig járható, az amelyik a Kaszásréten (Kaszás Ret) át vezet, hosszú eső után a megduzzadó mocsár mellett járhatatlan, így a mocsarat teljesen meg kell kerülni. A többi a szokásos mezei út, amelyek részben szárazak. 7. — BOGÁT (Bogát) 1. Kisléta (K Leta) 1 1/4, Bátor (Pator) 1 3/4, Piricse (Pyricse) 2 óra. 2. A templom és a nemesi kúria téglából épült. 3. — 4. A Fehértó (Fejertó) és Mándok (Mandok) felé lévő erdő sűrű cserjésből áll, itt-ott szálas tölggyel és nyírfával vegyes, meglehetősen sűrű. Kelet felé magastörzsű tölgyerdő van, nagyon sűrű. Piricse (Pyricse) felé ez vegyes cserjésbe megy át. 5. Mint fent. A Kaszásrét (Koszas Ret), Korpás (Korka), Piricsi Csigástó (Piricsigasto) és Mesterrét (Mester Ret) csak száraz időben járható, egyébként lóháton szinte soha. 6. Az innen vezető utak majdnem teljesen jók. 7. A falu nyugati és keleti oldalán találhatók magaslatok. NYÍRBÁTOR mezőváros (Nyír-Bator) 1. Máriapócs (M. Pocs) 2 1/4, Kisléta (K Leta) 2 1/2, Bogát (Bogot) 1 3/4, Piricse (Pyricse) 1 3/4, Császári (Császári) 1, Derzs (Ders) 13/4 óra. 2. A templomtól keletre lévő kolostor részben kőfallal van körülvéve. A református templom és a városháza néhány kisebb épülettel együtt téglából épült. 3. A hefységben lévő tó vize állatok számára iható. 4. A Máriapócs (Ma.Bócs) felé és a megye határán lévő erdő magas tölgyből áll, nagyon sűrű, és csak a jelzett utakon járható. 5. Az itt lévő rétek és mocsarak egyszer-egyszer teljesen kiszáradnak, és gyalogosan néhány helyen járhatók. 6. Az innen vezető utalt csaknem mindig jól járhatók. 7. A városon kívül, nyugatra és délre emelkedő magaslatolt az uralgok.