Henzsel Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1629–1634 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 10. (Nyíregyháza, 1996)
hiába. Sem a pénzt nem veszi fel, sem a birtokrészt nem adja. Ujlaky Anna az intésről bizonyságlevelet kér. Szatmar vármegye törvényszékének második napja 1632. március 11-én 614. (2.162.) Vitézlő Mikolay István a törvényszék előtt ügyvédet állított. 615. (2.162-163.) Nemzetes rátóti Gyulafy Miklós alispán és vitézlő Bekény István előadták, hogy korábban Gyulafy pert indított a Szatmar vármegyei Berend faluban lakó Bekény és jobbágyai ellen hatalmaskodás miatt, de nemzetes Uray Ferenc alispán közbenjárására megszüntette a pert. Bekény ezért egy berendi jobbágyot, Varga Gergelyt telkével Gyulafynak és feleségének, Bay Erzsébetnek adott a törvényszék előtt tett szóbeli nyilatkozatával. 616. (2.163.) Vitézlő kölesei Kende István vitézlő Paku Pál szolgabíró által meginteti vitézlő Király Pétert a Szatmar vármegyei Nagyszekeres faluban levő zálogos javak ügyében. Ezek: providus Erdős Albert telke és két puszta telek, egyiken néhai agilis Csapó Boldizsár élt, a másik Gyarmat felé esik. Kéri, hogy az 50 forintos zálogösszeget Király vegye fel, a telkeket pedig engedje vissza. Másodszor is meginteti, ehhez Paku Pált és egy esküdtet kér kiküldeni. 617. (2.163-164.) Kölesei Kende István vitézlő Paku Pál szolgabíró által meginteti nemzetes idős urai Uray Ferencet és feleségét, Bagossy Annát, fiaikat, Uray Istvánt és Ferencet, valamint Szikszay Mihályt zálogos udvarház és birtok visszaengedése ügyében. A javak a Szatmar vármegyei Cégény és Dányád falvakban találhatók, rajtuk providus Barla László, Matthias János, Gersen Mihály, Gerléd István, Tódor Antal, Bana Balázs, Máté Péter, Kapós János és András, Varjú Miklós, Csődör István élnek, akik házat építettek. Puszta telkek, ahol Kalmár Pál és Márton, Peterman Demeter és Gömböcz Tamás laktak. Másodszor is meginteti. 618. (2.164.) Vitézlő Ramocsa Pál szolgabíró nemes Sós Judit, vitézlő Mikaly (?) Miklós felesége kérésére megidézte vitézlő Mikolay Istvánt a Szatmar vármegyei Mikola faluban lakó jobbágya, Csanaky Katalin által, rágalmazás miatt.
