Henzsel Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1629–1634 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 10. (Nyíregyháza, 1996)

nemzetes Ratonyi Pétertől. A pénzen a szabolcsi Bakán és Ladányban levő jószágukat akarják kiváltani. Rátonyinak átadták Barát Mihályt fiával és öccsével, Forgács Pált fiával és Nagy Antalt, mindannyian lázári jobbágyok, a hozzájuk tartozó földekkel. A zálogosítás Ramocsa Pál szolgabíró, Szirmay György és Szabó György esküdtek előtt történt. 270. (2.81-82.) A vármegye a császár és király őfelségéhez két levéllel küldte nemzetes sárközújlaki Ujlaky Györgyöt; az egyik a fejedelem halála után az országhoz való csatlakozásról, a másik az új főispáni hivatalról szól. Útiköltség 100 tallér, ezért Szatmar vármegye minden 4 portájára 1 tallért kell kivetni. 271. (2.82.) Két címeres nemeslevél kihirdetése, amelyeket II. Ferdinánd császár és királya adott ki. Az elsőt Simái Jánosnak és fiainak, Gábornak, Istvánnak, Péternek, Györgynek és Sándornak adományozta Bécs városában, 1629. november 1-én. A másikat rózsási Rózsási Istvánnak és fiainak, Lukácsnak és Istvánnak, valamint Török Mártonnak és Jánki Mártonnak 1629. november 2-án. Szatmar vármegye gyűlése 1629. december 7-én

17 Szatmar mezővárosban 272. (2.82.) Közzétették II. Ferdinánd királynak november 1-én Bécs városában kelt levelét, amelyben 1630. február 2-ára Pozsony szabad királyi városba országgyűlést hirdetett. 273. (2.82.) A meghirdetett országgyűlésre követekké választották nemzetes rátóti Gyulafy Mihályt és szentmártoni Farkas Istvánt. 274. (2.82-83.) Országgyűlési költségekre 800 tallért vetnek ki adóként úgy, hogy minden porta, kivéve az alispánokét, szolgabírókét és a követekét, egyenként 3 tallért fizet. A portával nem bíró nemesek, armalisták, egytelkes nemesek tehetségük szerint fizetnek. A portáktól várt adó 720 tallér, a nemesektől 72 tallér. 1 Feria secunda proxima ante festum Conceptionis Beatae Mariae