Henzsel Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1629–1634 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 10. (Nyíregyháza, 1996)

állítja, arra hivatkozva, hogy Kállay Erzsébet is felesége volt Guthy Boldizsárnak. ítélet: ha az alperesek megesküsznek Nábrádon a szolgabíró és esküdt előtt, a per befejeződik, ha nem, a felperes esküdjön, s a jószágot fizetés nélkül visszanyeri. Alperesek fellebbezéssel tiltakoznak, a pert elnapolják. 232. (2.64.) Vitézlő Ramocsa Pál szolgabíró és Szabó György esküdt jelentik, hogy vitézlő Ratonyi Péter és Ratonyi Szabina, vitézlő Bence István özvegye a Szatmar vármegyei Adorján faluban másodszor intették meg nemzetes Ákos Katát, vitézlő egri Egry Sándor özvegyét adorjáni jobbágyával providus Vas Boldizsárral. Harmadszor is megintették a szolgabíróval, de Ákos Kata sem pénzét nem vette fel, sem a zálogos jószágot nem adta vissza. Bizony sági eveiét kapnak a háromszori intésről. 233. (2.64-65.) Vitézlő Paku Pál szolgabíró és Kovács István esküdt vitézlő Ramocsa Pál kérésére ez év augusztus 20-án először intették meg a Szatmar vármegyei Matolcs faluban vagy mezővárosban vitézlő Barkóczy Jánost. Az intést Barkóczy jobbágya, agilis Balogh István végezte zálogügyben, 15 forintot felkínálva. Másodszor a törvényszék előtt, majd harmadszor is megintették, hiába. Sem a pénzt nem vette fel, sem a zálogos jószágot nem engedte vissza. Bizonyságlevelet adnak erről Ramocsa Pálnak. 234. (2.65.) Vitézlő lekcsei Sulyok Jánost Szatmar vármegye törvényszékének esküdt ülnökévé választják. 235. (2.65.) Vitézlő Jármi vagy Kőris István ügyvédje, vitézlő Balázsházy Miklós által szolgabírót és esküdtet kér megintésre, zálogügyben. 236. (2.65-66.) Vitézlő jármi Balázsházy Miklós a maga számára kér szolgabírót és esküdtet megintésre, zálogügyben, valamint pénzfelvételére és jószág visszabocsátására. 237. (2.66.) Vitézlő*Mikolay Miklós szolgabírót és esküdtet kér vizsgálat végrehajtására.