Pók Judit: Bereg vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 8. (Nyíregyháza, 1994)

Bereg vármegye a XVIII. század végén

igénybe venni, bár a rajtuk lévő rossz kis fahidak sem könnyítik meg az utazó dolgát. A Borsóvá helységnél feljegyzett masszív, szilárd fahidak kivételnek tekinthetők. Kovászónál pl. csak egy komp van a Borsován, de az is csak könnyű járművek számára alkalmas. E nagyobbakon kívül a Csaroda, a Vérke, a Szernye és számtalan kisebb-nagyobb patak, ér keresztül-kasul szabdalja ezt a Tisza és Latorca közti, Lehoczky szerint 24 n.mérföldet kitevő, síkságot, amely áradáskor egy nagy tóhoz volt hasonlítható, melyen jószerivel csak csónakon lehetett közlekedni. A beregi síkság nagy vízfelületei kapcsán szólnunk kell a SZERNYE MOCSÁRRÓL még, mely Budinszky János mérnök 1794-ben 13 Bereg megye által is hitelesített adata szerint 28.701 holdat tett ki. Ezt a tektonikus eredetű, mélyen fekvő területet a Vérke, a Mérce és más folyóvizeken kívül a környező magasabban fekvő területekről ide lefolyó csapadékvizek is állandóan táplálták. A hatalmas és állandóan víz alatt álló terület a legforróbb nyári napokon is, a katonai felvétel szerint, mindössze egy-kétezer lépésnyire száradt ki. Csak olyankor lehetett a szélein és magasabb zsombékos szigetein szénát kaszálni, legeltetni. Beljebb azonban az igen mély és ingoványos víz gyalog vagy lóháton áthatolhatatlan volt. Szélein több falu települt meg: Gát, Dercén, Fornos, Bisztraháza, Bartháza, Makaria, Beregújfalu, Bereg, Kígyós, melyek a körülöttük ritkábban-sűrűbben elterülő tölgyerdőt, a felvétel térképszelvényeinek tanúsága szerint, nagy foltokban kiirtották. A tó vagy mocsár közepe felé égerfák is előfordultak, de a faizás, nádlás csak télen, amikor a víz befagyott, szolgálta a lakosságot.

1 Teknősbékákban és csíkokban is igen gazdag volt.

15 A hatalmas terület hasznosítására már 1771-ben született terv: Budinszky János megyei mérnök egy csatorna révén a Vérkébe tervezte levezetni. Lecsapolása azonban csak bő száz év múlva, 1874-ben indult meg.

16 IL A HEGYVIDÉK A síkságot elhagyva, észak-kelet felé fokozatosan emelkedik a térszín, a megye határán a havasok már ég felé törnek. Az ungi határhe-