Pók Judit: Bereg vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 8. (Nyíregyháza, 1994)

Bereg vármegye a XVIII. század végén

BEREG VÁRMEGYE A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN A történeti Bereg megye XVIII. század végi vázlatos földrajzi képé­nek megrajzolásához igen kevés forrás áll rendelkezésünkre. Lehoczky Tivadar alapműnek tekinthető három kötetes monográfiáján 1 kívül az I. katonai adatfelvétel ún. országleírása és térképszelvényei voltak legin­kább segítségünkre e vázlatkészítés során. Bereg vármegye határai természetes határok, észak-keleten a Besz­kid láncolata nemcsak a megyét, hanem hazánkat is elválasztotta Galí­ciától. Máramaros megye határán havasok tömege emelkedik, Ugocsa felé a Borsóvá folyó, Szatmár és Szabolcs felé a Tisza, Ung felé pedig a Latorca, a Sztára és szintén hatalmas hegygerincek képezték a határt. Két nagy tájegység, a síkság és hegyvidék, élesen elválik egymástól. A két földrajzi egység különbözősége tükröződik a települések szerke­zetében, meghatározza a gazdálkodást is. A síkságon a legalacsonyab­ban fekszik Hetyen, a tengerszint felett 104 méteren, a megye legma­gasabb pontja a Sztoj bérc pedig 1679 m. A Munkácstól délre elterülő "gyönyörű és áldott rónaságon" jó bor és jó búza terem, míg a hava­sok lábánál legfeljebb zab és burgonya." I. A SÍKSÁG A domborzat meghatározza a településformákat is. A síkságon a tö­rök hódoltságtól megkímélt középkori eredetű falvak jellemzőek, ezek orsós-főutcás útifalvak: gyakran egy (fő)utca mentén szalagtelkek sora­koznak (Kerecseny, Harangláb, Badaló, Csaroda, Tákos, stb.). A Szer­nye mocsár szélén gorondokon és irtásokon települt Bereg község, Be­regújfalu, vagy pl. Tarpa a halmaztelepülés igen ritka példája nem­csak Beregben, hanem az egész Felső-Tiszavidéken. A folyók árterületén keletkezett települések külső alakját gyakran befolyásolja maga a folyó. A falvak az ármentes szinten, az övzáto­nyokon vagy gorondokon és hátakon települtek meg, ez a hidrográfiai helyzet pedig tömörülésre késztet. 4 Bereg megye nagyobb folyói men­tén (Latorca,Borsova) és a beregi Tiszaháton is aprófalvak a jellemző-

Next

/
Thumbnails
Contents