Pók Judit: Szatmár vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 7. (Nyíregyháza, 1993)
Szatmár vármegye a XVIII. század végén
vei. A morotv«Äk partján is épültek falvak. A gyakori árvízveszély, a folyó közelsége miatt előfordul, hogy egy-egy helység arrébb költözik. Milota például valószínűleg északabbra, a Tiszához közelebb feküdt, és az áradások miatt húzódott a XVIII. században délre. ' Az állítás bizonyítására szolgálhat, hogy a leírásban és a térképszelvényen is a f : i ; n túl, a Tisza irányában egy régi templom romjai vannak feltüntetve. A két nagy folyó, a Tisza és a Szamos vízgyűjtő területe rendkívül gazdag, számtalan patakot, eret vesznek fel: a Túrt, Szenkét, Paládot, Tálnát, Balkányt, Kékest, Fernezelyt, Aranyost, Sárt, Égert, hogy csak néhányat említsünk közülük. A mocsaras árterület közlekedésre teljességgel alkalmatlan, így a víziút nagy fontossággal bír. Éppen ezért a réveket, kompokat, gázlókat nagy pontossággal tüntetik fel a térképeken és a leírásban. Tiszakóródon például van egy komp a gyalogosok számára, Csenger pedig a Szamosnál igen fontos átkelőhely. Tunyog és Matolcs között, u gyancsak a Szamoson, egy jó komp áll rendelkezésre. Berencénél szintén van egy komp, amin könnyű szekerek egyesével átkelhetnek. Vannak olyan helyek is a folyókon, ahol alacsony vízállásnál gyalog is át lehet kelni, például a Szamoson Óvárinál, a malomnál . A folyók mentén, a mocsaras ártereken sok a rét, a legelő, nagy erdőségek húzódnak. Ezekben, a Tiszánál és a Szamosnál sok a gyümölcsfa. Alma, körte, szilva és dió terem, annyi, hogy a lakosok Bél Mátyás szerint "szekérszámra hordják a környékre eladni".^ Egyébként az erdők nagyon sűrűk, sok mocsár szeli át ő ket, az utakat leszámítva legtöbbször járhatatlanok. Néhol ún. szállások fordulnak elő, mint például a Szamos melletti Gyülvész erdőben. Sőt egykori falvak is felfedezhetők, amelyek ekkor már csak puszták, mint például maga Gyülvész (róla kapta az erdő elnevezését), vagy Gelénes Vetés és Szatmár között. A két legnagyobb folyót, a Tiszát és a Szamost részletesebben
