Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 6. (Nyíregyháza, 1992)

Szabolcs vármegye katonai leírása 1782-1785 (németről fordította Pók Judit)

5. Ezekről már a vizeknél említés történt. 6. Az utak őfehértóra /0 Fej ertó/, Gyulajra /Gyulay/ és Besenyődre /Besenyőd/ az illető helységnél lesznek leírva. Rohodra az út teljesen szilárd, homokos talajú és jó állapotú, ugyanilyen a jákói /Jako/ és keresi /Keres/ út. A Baktánál /Baska/ elfolyó malompatakon egy kőhíd van. Az út Tbronyba /Ibrany/ a Musnya /Musnia/ mocsárig kezdetben egy szálas erdőn át szilárd, homokos, tovább azonban a bozóton át laza szerkezetű, homokos, ezen kívül azonban jó minőségű és mindenféle járművel jól járható. Maga a mocsár tavasszal a felduzzadt víz miatt mély, és semmilyen nehezebb szekérrel nem lehet keresztülmenni rajta. 7. A helység teljesen völgyben fekszik, a Rohod felé lévő dombok csak Vaja fölé emelkednek. JÁK6 /Jako/ Col. XXVI. Sect. 13. 1. Rohod 1, Bak

ta 3/4, Petneháza /Petneháza/ 3/4, Laskod 1 óra. 2. A kis templom kőből szilárdan épült. 3. Rögtön a helyséz, alatt kezdődik egy mocsár, amely azonban tovább elég jelentős lesz. Olyannyira, hogy itt mélysége következtében, a Petneházánál /Petneháza/ lévő hidat kivéve, teljesen járhatatlan. Ez a mocsár sohasem szárad ki egészen. 4. A helység körül közvetlenül egy nagyon sűrű, bozóttal vegyes fiatal tölgyerdő van. A kevés járható út mentén fák vannak, onnan nem messze, a malomhoz vezető úton szintén. 5. Kabát az említett mocsár előtt lévő keskeny réteket tavasszal elönti a víz, de aztán ismét kiszáradnak és nem jelentősek, csak a mocsár felé középtájon, ahol akárcsak a mocsáron, nem lehet