Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 6. (Nyíregyháza, 1992)

Szabolcs vármegye katonai leírása 1782-1785 (németről fordította Pók Judit)

dek maradnak szárazak. Ezért az említett helységek között a közlekedés csak csónakokkal lehetséges. Ez a tavaszi áradás egy egész hónapig tart. A Tisza folyása lassú, partja magas, medre homokos, s csak a kijelölt gázlókon - melyekből ennél a helységnél csak egy van - lehet átkelni rajta./ A talaj ... és az Ásottér /Asott Ér/ mocsarasak és az utakon kívül járhatatlanok. 4. Mint Kenéz /Kinyis/. (Lásd Báj.) 5. Mint Kenéznél /Kinyis/. (Lásd Báj.) 6. A Debrecen-tokaji /Debreczyn, Tokay/ országút Tardostól idáig és innentől Tokajig /Tokay/ ugyanolyan mint a 2. (Prügy) és 3. szám (Báj) alatt elmondottak. Csapadékos időben nehezen járható, mindazonáltal minden fuvar számára alkalmas. A Ladány /Ladany/ felé menő út hasonló minőségű. Áradás idején ezek közül az országutak és utak közül, a Tokaj /Tokay/ és Tarcal /Tarczal/ felé menőt kivéve, egyiken sem lehet járni. 7. A falu a Tisza jobb partján fekszik, csaknem a szőlőskertekkei övezett tokaji /Tokay/ hegy lábánál, amelyik a legmagasabb ezen a vidéken, és amelyről pillantásunkkal az egész tájat átölelhetjük. TISZALADÁNY /Tisza Ladány/ Col. XXIII. Sect. 14. 1. Kistokaj /Kis Tokay/ l 1/2, Tarcal /Tarczal/ 2 3/4, Tardos 3/4, Eszlár /Osztur/ 1 3/4 óra. 2. A templom kőből épült. 3. A Tiszából eredő patak csaknem a falu mellett ... (fut él),