Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró 1922–1938 II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 5. (Nyíregyháza, 1990)

Névtár

Odeschalchy Zoárdné hercegnő • Nagyhalász határában uradalma, amelyhez Érhát, Jalapár, Nagyerdő kerületek a Rétközi központtal valamikor a háború előtt 20 000 hold, a trianoni rendezés után 8 000, majd az 0F3. határozata után 6 240 kh-as területen fekszik. Tuzsér és Nagyhalász környéke eredetileg a Lónyay család birtoka. Odeschalchy Zoárdné született Lónyay Pálma szüleitől örökölte a birtokot. 1901-ben ment férjhez herceg Odeschalchy Zoárdhoz. Birtokát Soltész András igazgatja a kerületek élén álló intézők és a hozzájuk beosztott segédtisztek közreműködésével. Különösen a 20-as években, amikor Olchváry Pál rendszeresen vendége volt a vencsellői kastélyban Hofer Cunó és Dessewffy Ilona grófnőnek, gyakorta találkozott ott a megye illusztris arisztokratáival. Többek között a hercegnővel is, akiről a naplóban többször is megemlékezik, véleményét sem rejtve az arisztokratákról véka alá. Második férje sédeni Ambrózy György ny. huszárszázados, aki Tuzséron a nagyüzemi almatermelést honosította meg. Okolicsányi József = okulicsnói Okolicsányiak Lipót megyéből származnak. 1878-ban született Lakodon, 1932-ben halt meg. Huszár volt, 1904-ben vette át apja birtokát ás a 680 kh-as birtokon gazdálkodott, amíg tönkre nem ment. Híres vívó, 1897-ben Erdély díját nyerte el, úrkocsis és agarász volt. A 20-as években tagja a Szabolcsvármegyei törvényhatósági bizottságnak. Amikor tönkrement, akkor Okolicsányi Lajos Hermina tanyáján élt fiával a kis Józsikéval, de előzőleg is gyakori vendégek voltak ott, s így közeli kapcsolatba kerültek Olchváry Pállal,aki segített a fiú elhelyezésében. 1939-ben már Okolicsányi József néven a vármegye al jegyzője, főispáni titkára volt. Okolicsányi Lajos = földbirtokos, Tiszabercel határában két Okolicsányi tanyának is birtokosa, de kastélya, ahol élt, a kisvasút Hermina tanyai megállójánál volt. A 20-as években - mivel tartozásait az infláció hasz naként könnyen kifizette - jólmenő gazdaságot vezetett. Annak ellenére, hogy Lajos nap, mint nap hivta Olchváryt a tanyájára vadászatra, kártya zásra, mulatozásra, gyakran ott is aludt Olchváry, mégis két dologoan magszólta barátját, italozása és a gazdasági világválság idejére már is mét összeszedett adósságai miatt. Lajos sokszor mulatott Bucaoesten egyedül és feleségével, Ilonkával. Lajos a gazdasági közéletben, mint 3 vármegyei törvényhatóság tagja vett részt, az országgyűlési választások alkalmával választási biztos voit. A tanyán sokszor voltak vendégek a Gencsyek, Nozdrovitzkyak, Vajdáék, Oroszék és művészek, katonatisztek. Nővérei Hermina és Irma, utóbbi Makón élt. Olchváry Dezső = sátoraljaújhelyi foügyészhelyettes, majd ügyészségi elnök. Rokona Olchváry Pálnak, a nyíregyházi Csóthy László sógora. Neje Paksy Berta. Fia Dezső (neje Róth Ilona) vármegyei fogalmazó, törvényszéki al jegyző. A sátoraljaújhelyi - Olchváry Zoltán tiszteletére rendezett ban ketteken - Olchváry Pál külön is meghívott vendég volt, s ekkor a Dezső ék vendégeként volt elszállásolva. Olchváry Hona = Homola Lászlóné, Olchváry Zoltán leánya, született 1S99 karácsonyestájén. Anyja Dráveczky Lilla. A naplóban a kis Ilonka becenéven szerepel. Valószínűleg Olchváry Pál keresztlánya. Olchváry Ilona - Meskó Lászlóné, Olchváry Pál huga, a férje második felesége ő nem volt előzőleg férjezett. (1869-1940.) Méltó felesége volt a nevezetes és nagytekintélyű Meskó Lászlónak, akinek a halála után ő gyakorolta a férje kezdeményezte jótékonyságot. Nem ment újra férjhez, a csa Iád javaslata elllenére megtartotta férjétől kapott örökségét,a Sóstói