Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró 1922–1938 I. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 5. (Nyíregyháza, 1990)
GYARMATHY Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró
A járásban a főszolgabíró teljhatalmú úrként a megyei földbirtokos osztály és a dzsentrik érdekeinek a képviselője volt, ezzel együtt a dolgozó osztályok kegyetlen elnyomója lett. Ez az utóbbi társadalmi szerep tette hírhedtté a magyar falvak lakosságának a szemében a járási főszolgabírót. Felülemelkekedett-e ezen a korláton a Hortyvilágban egyedileg valamelyik főszolgabíró? Addig a mértékig igen, amennyit a földbirtokos és dzsentri érdeke megkívánt vagy eltúrt a dolgozó népnek, mint munkaerőnek, mint adózó félnek a megóvásában, mint olyanoknak a védelmében, akiknek a keze munkája nélkül az úr sem lehet úr. A járás nem volt önkormányzati területi egység. A Járások határait a vármegyei törvényhatóság határozata alapján a Belügyminisztérium állapította meg. A főszolgabírói hivatalban a szakfeladatokat a szolgabírói kar látta el, ide kell sorolni a feladatkörük alapján a fogalmazókat és a gyakornokokat is. Ezek kettős alárendeltség alatt álltak: Szakmai irányításukat és ellenőrzésüket a vármegyei szakhivatalok látták el t de a járás területén belül végrehajtandó feladataik irányvonalát, tartalmi követelményeit a főszolgabíró határozta meg, az ő közvetlen utasításait kellett betartaniuk. Ennyiben a főszolgabíró az önkormányzat akaratának megtestesítője volt. Emellett a főszolgabíró a kormány által megbízott főispán képviselője is volt. A gyakorlatban a vármegyei törvényhatóság tisztviselője a főszolgabírói tisztségeben az államhatalom központi akaratának is képviselője lett. A város vezetője, a polgármester a városi önkormányzati testületnek is alá volt rendelve, a főszolgabírók mellett nem .működött testület, egyszemélyi hatalmat gyakoroltak. Megjegyezzük, hogy egy főszolgabírói hivatal sem volt Nyfregynázán, jóllehet területük körülvette a várost. Mindezekből következik, hogy a közhivatali tisztséget ellátó dzsentri igen kiterjedt, az uralkodó rendszer fenntartásában fontos pozíciót betöltő réteget jelentett. Ezért a mindennapjairól, mentalitásáról szóló naplórészletek igen jelentősek mindazon kutatások számára, melyük a két világháború közötti korszak társadalmi és politikai mozgását minél . teljesebben kívánják rekonstruálni. Miután azt a naplót nem a felszabadulás és mintegy mentegetőző visszaemlékezésként írta a szerző, hanem az eseményekkel egyidőben, történeti hitelessége és mílliőt megőrző valósága forrásértékét nagyra növeli, szerzőjének műveltsége, sokoldalú érdeklődése, elismerésre
