Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró 1922–1938 I. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 5. (Nyíregyháza, 1990)

1923.

Szeptember 10. Reggel jöttem haza: Sok dolgom volt. Szeptember 11. Kaptam Lajostól 5 görögdinnyét és vettem 5 db-ot 5 000 K-ért. Javíttatom a megye épületét, az a millió, amit kaptam meg sem kottyan. Zoltán írt. Szeptember 12. Délután roppant hőségben Nyíregyházán voltam,a fajvédők gyűlésén. Sehol sincs egyetértés, ott akarom őket hagyni. így nem lehet a zsidókérdést megoldani és a hazát megmenteni. 5<i cptemoer 14. Tegnap és ma gyönyörű idő volt. Nyári hőség és hűvös este. Lila ma Milviusnévai Nyíregyházán van bevásárolni, Gyogyó cseléd nélkül küszködik, a fiai ma jöttek haza a Rózsásról. A nemzetgyűlést hónapra elnapolták, ideje volt, hogy a marakodásnak véget vessenek. Bethlen sikerrel járt Svájcban, meglesz a kölcsön, ha nem lesz háború, mert Szerbia Fiume miatt fenyegeti Olaszországot. A német márka végképp lezüllött, 0,000005-ön áll. Borbély Sanyi , aki a nyáron külföldön járt, azt beszéli, Németország darabokra fog szakadni. Szeptember 13. Ma rendkívül meleg nap volt, 22 R. Még az este is teljesen nyári. Most kedd este van, tegnap délig és ma egész nap Szabolcson voltam földrefcrmtárgyaláson, így a hétfői tisztiártekezletre sem mehettem be. Ma Rappensberger Károly* hozott haza autón. Nagy ebéden voltunk Tomori Dezsőnél.'*' Ott volt Baróthy Zoltán táblabíró, Megyesy Pali, Szesztay Zoltán, Járossy stb. A parasztok mindenütt földet kérnek és kapnak. Ha ez így megy, nem jó vége lesz, mert fizetni nem tudnak és ne;.: is akarnak. Ä gyönyörűen beépített balsai hitbizományi tanyából semmi sem maradt, mert a vagyonváitsággal Nagyatádiak már nem elégednek meg. Lassanként tönkre fognak menni a földbirtokosok is, akik az utóbbi évek szerencsés konjunktúráit* nagy részben arra használták fel, hegy régi gentri* szokás szerint, Pesten könnyelműen mulatoztak, ahelyett, hogy bőséges jövedelmüket •hasznosan befektették volna. Egy-két év alatt minden vagyon a nagy bankok, s így a zsidók kezében lesz. Már ma sem bír velők a Kormány, amely különben is tehetetlen, s a piszkos pártpolitika raDja. Itt csak becsületes katonai diktatúra segít, mert ma a drágaságot fenntartani és pénzünk romlását meggátolni a mai nemzetgyűlés, ahol csak az egyéni érdekekért folyik az undok harc, nem képes. Persze a diktatúra is kétélű fegyver, mert ha . 'bent rendet is teremt, az éhes kisentente martalékául is dobhat. De talán egy ily va janque * is előnyösebb a biztos lassú tönkrejutásnál. A fajmanyar intelligencia 90 h-a a bukás szélén áll, olyan a helyzet, mint Oroszországban, ahol csakis a szovjet vezetői, - persze csupa zsidók - az urak.