Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)

B - sorozat - - bevezető

Albert mindig "biztos a dolgában", István azonban sze­retne maga is tisztán látni, ahogy felnő és a gazdaság ter­heit már neki illene hordania. De erre nincs módja, lehető­ségeimért nagybátyja semmit nem magyaráz meg, nem szolgál világos kimutatásokkal, csak "elvi" nyilatkozatokat tesz, s legfeljebb utolsó éveiben ir leveleiben "desperátus" megjegy­zéseket, az önkritikának valamilyen sajátos formájában. így természetes: amikor meghal, azonnal jelentkeznek a hitelezők, sőt a kedves rokonok és barátok is. Egyesek alig­hanem még hasznot is húznak az áttekinthetetlenségből, mert Berti bácsira hivatkozva iratnak alá egyre több terhet jelen­tő váltót a gazdaság fejévé vált C. Imrével. Ő neki nincs kedve, képessége, ereje az erélyes talpraálláshoz vagy valami­lyen hasonló kisérletre: legfeljebb a kapott levelek szélére irt jegyzetekben mérgelődi ki magát. Megjelennek az ügyvédek, a biztos jótanácsokat adó kibicek. A kisvárdai ügyvéd rend­kivül pontoskodva-fontoskodva irt leveleiből legalább nyomon lehet kisérni, hogy honnan, mi folyik be, mit lehet várni, mikor, mire kell/ene/ egyre több pénz. A budapesti ügyvédek a nagyobb összegű terhekkel foglalkoznak: féligmeddig roko­nok, régi barátok. Az idősebb Várady csak Imrével levelez, az unokaöccs ügyvédtárs pedig Istvánnal. Érdekes stilusdifferen­ciák olvashatók ki ebből a "kétcsatornás" levélváltásnak itt is olvasható darabjaiból. Az anarcsi "fiatalok" közül csak István szerepel végig ebben a szakaszban. Később már nem is lesz hasonló szerepe, mert bár igyekezett felkészülni a gazdaság vezetésére, mind kevesebb módja és lehetősége van már rá. Tovább folyik Emma férjhezadási terveinek valóra váltási kisérlete: a környéken is, pesti ismerősök révén is, egyelőre eredménytelenül. Minka még éli a maga tapasztalatszerző korszakát: szépségével sike­reket arat a Riviérán, átlagon felüli intelligenciája, ri­posztkészsége, nyelvismerete biztosit számára tekintélyt, si­kereket. Kulturális "fejlődéséről" semmi hirünk; nem is csu­da, még nincs szó ilyenről, - ezt majd később tudjuk meg. E szakasz végén is megvannak még a környéki kisebb birto­kok, de már gondolni kell a bakai nagyobb birtok értékesítésé­re is; a bogáti tiszttartó is egyre konfidensebb leveleket ir:

Next

/
Thumbnails
Contents