Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)
A - sorozat - - szövegek
Becses leveléből, melyet Horváth Imre ur által vevém, értesültem, miszerint kivánsága lett volna, hogy István a félévi szünidőt otthon töltötte volna, de az oly rövid volt, hogy nem érdemes lett volna azt a nagy utat tenni, mert mindössze öt napból állt. Az első félévi minősités nem a legjobban sikerült ugyan, de azt meg kell vallanom, hogy ezidén, mindamellett sok tekintetben nagyobb előmenetelt tett, mint tavaly, s most az iskolai tárgyakon kivül a rajz-, a vivás-, az angol nyelvben, valamint a vegytanban igen nagy sikerrel foglalatoskodott, így hiszem, sőt meg vagyok győződve, hogy a jövő félév mindent helyre fog hozni. A méltóságos grófné leveléből olvastam, miszerint Istvánnak több szabadságot engedek, mint kellene. Az igaz, hogy jó volna némileg szorosabban venni és visszatartani, amiben nagyban igyekszem, amennyire csak lehet, - de őtet kissé nehéz korlátozni. Különben nyugodjanak meg Nagyságtok, mert azon szabadidőt, melyet barátai körében tölt, nemcsak, hogy nem kárára, de nagy előnyére leend. Legye nek Nagyságtok arról meggyőződve, hogy mihelyt észrevenném, hogy István engedélyemmel visszaél, mindig módot találnék az megakadályozni. E farsangon István több házimulatságon részt vett, meg az uj redoute-terem megnézése végett egypárszor voltam vele álarcosbálban: az Excellenciás asszony halála miatt ugyan ellene voltam, de mivel gróf Pallaviciniek és Ti namér odamentek. Istvánt vissza nem tarthattam. István tegnap is Radvánszkyéknál egy soirée-ra hiva volt, hol igen jói mulatott, - holnap őmaga többet ir róla- Befejezésül kérem Nagyságtokat, legyenek nyugodtak István végett s arról legyenek meggyőződve, hogy én mindent óhajtásuk szerint szeretnék telj esi teni. A-28. Anarcs, 1865. nov. 6. - H/7-2. - KR Emma - C. Istvánnak. p estre T egnap, névnapunkon, nagyon sokan voltak: mind a papiak, ai- egész anarcsi társaság, Vay Péter, Csintalan: unalmas kompánia volt, képzelheted korteskedtek. Itten most mindenki vörös tollat hord a kaJap-ja mellett, az ura< ugy, mint a parasz-