Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)

D - sorozat - - bevezető - - szövegek

sonló megelégedettség; de hát, lám, jó ez az evolúcióra s a versekre. Mirivel nagy, hosszú discursusaink vannak este. Ilyenkor végtelen kellemes s,eszes, hogy ekkor egész nyiltan beszélek vele mindenről, mit másnap reggel rendesen megbánok. Mert vagy Istvánnak tálalja fel, vagy valahogy ellenem használja ki. István egészen medve a majomketrecben , legyek után nagyokat üt, különben se lát, se hall, csak morog. Anyagilag hogy fog menni, az Isten tudja? Csinos vagyonnal, tökéletes szabad rendelkezés - de nem tudják beosztani. Édesapa se törje rajtuk a fejét. Nem nehéz lenne nekik boldogulni, ha nem találják el, csak azért, hogy nem lehet kicserélni őket. D-67. Nehre, 1894. márc. 18. - E/9-5, német - ER Minka - Bobnak, Párizsba Drága, kedves gyermekem, félelmetesen hatott rám szegény édesapja halálának hire. De nem szabad azt mondania, gyermekem, hogy nincs többi senki hozzátartozója. Hiszen maga hozzám tartozik .teljesen és egészen, és én oly szeretettel viseltetem maga iránt, ahogy csak szülő tud a gyermekéhez: az ő fájdalma az én fájdalmam, az ő öröme az én örömem. Madárkám, maga nincs egyedül, atyja magát rám hagyta. Sajnos, sajnos, hogy én ténylegesen sem most, sem később nem tehetek sokat magáért, de a szivemben maga az én gyermekem, az éri drága, kedves, szeretett gyermekem. Istenem, ha most itt lehetne! Fel tudja fogni maga iránt érzett gondolataimat és szeretetemet? Minden, minden, amit csak mondhatok magának: csak annyi, hogy nagyon szeretem. Hogy te' az én szeretett, drága, szivbéli gyermekem vagy, hogy nagyon szeretnélek téged szivemre szoritani és ezerszer megcsókolni es hogy imádkozom Istenhez, hogy rád vidám és jó idők következzenek, és hogy egészségben tartsen meg és vidáman hozzon, vissza. O'rÖk barátságban és szeretetben - Minka