Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)

D - sorozat - - bevezető - - szövegek

Tudja, hogy ugy István, mint Miri, de még én is, sokkal jobban szeretnénk, ha Fesztyék nem egyszerre jönnének magával. Vagy előbb, vagy később, mert lássa, őket mulattatni akarjuk, s magával pedig szeretnénk lenni

, magát éppen nem akarjuk mulattatni. Egészen más, ha maga hoz valakit Nehrére, bárkit. Mit gondol, hogy lehetne ezt nekik beadni, hogy jó néven vennék, mert igazán az ő érdekükben is van. D-34. Zsadány, 1892. máj. 8. - E/7-4. - KR Minka - Evelinnek, Anarcsra Kedves Mamszim, ma akartam otthon lenni, de Anna semmi áron nem eresztett el. Tasziló nagy szeretet s energiával dolgozik az én lelki nevelésemmel, ti. a gonosz modern irodalom befolyásától vissza akar vinni Düsseldorf s Weimar nyugalmas berkeibe, pedig őrnaga is ugy illik bele, mint a bika a porcelánboltba, de jó, megnyugtató befolyása van ennek a szép, kényelmes háznak. Pesti barátaimról semmi hir. Egész különös nekem visszagondolni Zsigára, Pékárra, - az a nagy gyerek, ki csak olyan, mint a kölyök kutya, akinek fejében van a világirodalom egész dekadens melancholiá

ja, csodálatos egy jelenség, de ő éppen ugy csudálkozik rajtam, hogy ugy vagyok öltözve, mint mások, etc. A másik Pékár egy igen úriember, mély gondolkozású, szimpatikus fiu. Művész akart lenni, de tudós lesz. Zsiga roppant kedves volt, már ugy szeretném egyszer őt magában élvezni. Ha semmi mást nem sürgönyzök, pénteken este kérem a kocsit. Ezerszer, kezeiket csókolva, igen szerető leányuk Minka. D-35. Anarcs, 1892. máj. 18. - OSZK Levt. 62. - R Minka - Dusth Zsigmondnak, Szent tornyára Zsadányban nagyon kellemesen időztem, de hiszen irtam magának, megkapta? És mostan? Tele tüdővei szívom magamba az itthoni