Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

berceli és karádi malmok, bent pedig az helységben vagyon három szárazmalma az uraságnak. 15/ Ezen helység lakosinak jó féle dohánnyok szokott termeni, melynek el adásából jó pénzt szoktak venni. Kárai : 1/ Az fellyebb jelentett haszon vételek mellett panaszollyák az lakosok, hogy ha az árvíz sokáig fekszik az rétytyeken, alkalmatlan szénát terem, söt vidékre is kínteleníttetnek menni szénát szerezni marhájok számára. 2/ Akár az tokai hídon, akár az kenézlei réven mennyének az hegyallyai városokra, mindenkor vámoltatnak, sőt ha magok csónakokon mennek is az hegyallyai városokra, vagy télben az jégen mennek által, az tokai vámosoktól meg szoktak vámoltatni. 3/ Épületre való fájok nem lévén, pénzér kéntelen!ttetnek magoknak szerzeni. V. Ezen helységben, ember emlékezetitűl fogvást, nem voltak az földek a telekeknek minémüsegéhez képest ki szabva, ha nem a földes uraság minden esztendőben fel osztván az főidet, ki-ki maga emberének annyit adott, az mennyit akart és telhetett. Ugyan azért ezen meg esketett személlyek nem tudják elő adni, hány hóid szántó fölgye légyen egy egész helyes gazdának, hanem személy szerint lejendő conscriptioban kiki elő fogja adni maga birtokát. Sarjút pedig, az mint felyebb is meg mondatott, ha az árvíz hamar el mégyen , réttyein kaszálhatnak . VI. Tőbb földes urai lévén ezen helységnek, az lakosok nem egy formán teszik jobbagyi kötelességeket, hanem az méltosá-