Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

dézmát, egy-egy karácson tyúkját, egy-egy pár csirkét konyhámra hozni köteles lészen, az mely gazda embernek pedig marhája nem volna, gyalog szerben tizen két nap dolgozni azt, a mit s a mikor parancsolom, tartozik. 2/ Az zsellérek, valamint egy gazda, mindennek felét fogja fizetni, úgy mint akinek marhája vagyon, hat nap dolgozik marháján, az kinek nincsen, gyalog szerben hat nap, egy rendes forintot, minden mezei vetésibűi dézmát fog fizetni . 3/ Az gazda emberek esztendönkint két-két véka zabot vagy árpát adni fognak, az melyikbűi tudnillik nekie fog teceni , és így. 4/ Magam szükségére elegendő szántó földet es kaszálót fel fogván, a mi részembűi hátra marad, mind szántó földéket és kaszálott egy más között igasságosson fel osztani, s kinek kinek maga erejéhez elegendő földet adni, az marhás embernek két annyi széna füvet, mint az marhatlanoknak osztani szabadok lesznek, az eddig tartott mód és rend szerint. 5/ Ha mely taxássom el akarna menni telkemrűl; szökve el-ne ményen, mert külömben, ha el éretik, minden marhája és javai fognak confiscáltatni, hanem a ki el akar menni, arra esztendőre az felébb meg írt úr dolgát s egy szóval minden kötelességet végbe vivén, el menő szándékát nekem vagy emberemnek meg jelenteni tartozik, s az után ha mindenkinek eleget fog tenni, az hová fog teceni, Isten hírével mehet . 6/ Az dézmát valaki el tagadja, az hazánk az iránt írott törvénye szerint való büntetést fog venni. Ha pedig