Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

losonci Bánfy Mihály úr eő nagysága bírja, és 1770-dik esztendőben ide sub B. zárt contractusnak extractusa szerint, árendában maga jobbágyinak bocsátotta. Ezen arendátitius contractus előtt pedig más földes úr alatt lévén, némely része az Bánfy szernek, amint annak tecett, úgy dolgoztatta. IV . Haszonvételei : 1/ Ezen helység határa három járásra vagyon fel osztva. Közép szerű termékenységű vagyon, és az egész határnak negyed része a tiszta ősz búzát háromszori szántással meg termi, egyébbaránt gabonát, tavasz búzát, árpát, zabot, kendert is te rem. 2/ Kászállo rétye ezen helységnek jó, és marhák hízlalására alkalmatos szénát terem, és ha szokásban lett volna, avagy jó tilalomba tartatnak, némely rétes helyeken sarjút is lehetne kaszálni. Széke is vagyon ezen helységnek, annyira való, hogy marhájókat sózni nem szokták soha is. 3/ Tokaj városával ezen helység határos, és csak fél mérföldnyire vagyon tőlle, az többi városok pedig, úgymint Keresztúr, Tarcal, Mád, Tállya, Liszka másfél és két mérföldnyire határoztatnak, kihez képest el ado jószágokat, ha árvizes idő nincsen, jo úton vihetik el adása végett, és hasznosan el adhatyák. Árvizes időben pedig hajókon szállíttyák el ado jószágokat. 4/ Legelő mezejek mind járó, mind heverő marhájoknak számokra elegendő vagyon, és ezen legelő helyeken is jo és hasznos fű terem. 5/ Az falu alatt el folyó Tisza jo és alkalmatos itató helyek az marhájok számára, kin pedig az pusztán elegendő