Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

jókon háromszori szántassal sem terem ősz búza. 2/ Hogy gyakorta az vetéseket és egyéb szántó főidőket az Tiszának árjai el rontyák. 3/ Hogy nagy ár vizeknek idején mind heverő, mind vonó marhájoknak számokra, vidéki határokon kinteleníttétnek legelő mezőt bérelni. 4/ Nehésségeket abban is meg esmérik, hogy az közelebb lévő vízimalmok túli az Tiszán esnek, és midőn oda mennek őrleni, az Tiszán való által költözésért vámot kell fizetniek. Száraz malmok sincs az helységben elegendő szükségekre, hanem szomszéd helyekben kelletik járniok. 5/ Épületre való fákot pénzen kénteleníttetnek venni, mivel elegendőt az méltóságos uraság sem adhat, az erdőnek szűk volta miat t. V. Ezen helységben mind ekkoráig az telekeknek minéműsége nem lévén ki határozva, és következendöképpen az földek sem voltak telekekhez szabbva , hanem ki többet, ki kevesebbet szántott és kaszált az lakosok közzül, ugyan ezért ezen meg esketett személyek voltaképpen nem tudják meg mondani, kinek-kinek hány hóid főigye és réttye légyen, de az személy szerint lejendö conscriptiobul ki fog tetszeni. Sarjút pedig ritkán kaszáinak. VI. Méltóságos grof Andrasy István úr eő nagysága, és méltóságos báró és generalis Andrásy Károly úr eö nagysága kőzött ezen helység ez ideig nem lévén fel osztva, az robottának is semmi bizonyos meg határozása nem volt, hanem az mint és midőn tetszett az méltóságos uraságnak, hol gyalog szerben, hol marhával hajtattak úr dolgára. Minthogy pedig ezen úr