Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

Harmadszor : A mely darabb földet szőlőcskének fel fogtuk, a melyikünknek benne vagyon szőlője, avagy egyebe, becsülettel belőle a dézmát meg-adgyuk. Negyedsze r

: Az ménekből is, akár erdőn, akár kertekben, mezőben vagy a házaknál legyenek is, az szokott rendes dézmát belőle meg adni tartozunk. Dtödször : A szénából való harmadot, gyíkénböl és nádbul s egyébb approlekosabbakból is az földes úri dézmát, az halászatból az harmadot, akár Tiszában, akár tokban vagy rekeszekben fogattassanak, kiadni köteleztetünk. Melynek hogy helyesebb folyása lehessen, az halász bíró híre nélkül halászni senkinek is szabad nem lészen, hogy úgy mind az földes úr meg ne csala

ttassék, s mind az több halászoknak is közöttünk edjik vagy másik kárt ne tegyen. Hatodszor : Valamint az korcsmát, úgy a mészárszéket is, és pálinka főzést, ha folytatni kívánnyák, azt akár helységestül, akár személy szerint némelyik közülünk, tehát az földes uraktol exarendálni tartozunk, különben földes úri jussát rajtunk, mint taxásin exercealhatván in instanti, valahányszor cselekedni praesummalnank, mind annyiszor meg vetethessenek 40.- rhenes forintokat. Azt világosan fel tévén, hogy magunknak az kántor iránt is semmi just nem vendicaiunk. Hetedszer : Minthogy az jó rend, tilalom nélkül egy helység sem subsistalhat, azon okon szükségesnek ítéltük, hogy elégséges jó dominalis kerülőket tarosunk, az kiknek mind határunknak jó nagy quantitása, mind az erdőkre és fűzesekre nézve szüntelen való dolgok lészen vigyázni, gondot viselvén az vetésekre s egyebekre is, kiket immunitásban, mint szolgákat,