Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

marhájokat sózni. 5/ Aprólékos épületre való fájok, úgy tüzelésre valók, határjokban találtatnak. 6/ Eddig való időkben, az midőn az erdőben mak termet, szabados makkoltatása volt az lakósoknak, de az elmúlt esztendőben fizetésért engettetet meg nékiek. 7/ Dó és alkalmatos esztendőkben káposztájuk s egyébb kerti vetemények, házi szükségekre, elegendő terem. 8/ Házak fedésére meg megkívántató nádgyok és gyikínyek az lakosoknak bűvön vagyon, sőtt az ki vágni nem restelli, pénszt is kereshet belőle. 9/ Az közel lévő hegy allyai szőlők mívelésére el járván az lakosok, többnyire egész esztendőbéli adójokat onnét szokták meg szerzeni. 10/ Szent Mihály napjátúl fogvást új esztendő napig való kántora vagyon az helységnek. 11/ Len ásztató vizek kelletinél is több vagyon. 12/ Két vízimalmok az határban, bent pedig az helységben, szükségekre két szárazmalmok vagyon. 13/ Az egész határjokban szabados halászattyok vagyon. Kárai : 1/ Panaszollyák ellenben az lakosok, hogy határjóknak szük volta miat kintelenítétnek vidékre szorulni. Sőt, az mi kevés szántó főlgyők vagyon, annak is némely részét az ár víz vesztegeti. 2/ Árvíznek idején mindenféle marhájoknak kintelenítétnek vidéken legelést szerezni. 3/ Az vizeknek gyakor ki öntése miatt szénájukban és