Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

V. A telekek minéműségehez képpest nem lévén szabva az szántó földek és rétek, itten semi külömbség nincsen sem telekek nevezeteiben, sem az ház helyes gazdák közt, azért is kiki csak az maga tehecségéhez képpest vészen földet és rétet az földes uraságtól, melynek száma conscriptióból ki fog teceni. Sarjút penig, az meg írt mód szerént, néha lehet kaszálni . VI. Ezen helységnek lakossai esztendőnként különös személyek szerént tizen nyolc napi urdolgára köteleztetnek. És az uraság szükségéhez képpest hol gyallog, hol penig anyi marhával, az menyi az parancsolt igának vonására elegendő. Az robotra meneteleknek penig, és visza jöveteleknek bé számláltatássa semmi cons ideratiókban nem vétetik, mivel csak az helység határában dolgoznak. VII. Az itt való lakossok ez elöt mintegy húsz esztendővel az királyi dézmával semmi képpen nem terheltettek, hanem azóltátul fogvást aszt kész pénzől adják esztendőnként az királyi dézmásnak . Ez mellet az uraságnak számára természetében, minden szántó földi termésekből, tizedet adnak emlékezetektől fogvást. Tudgyák azt is, hogy ezen nemes vármegyében helyheztetet szomszéd helységekbe némely földes urak kilencedet, némelyek tizedet szoktak venni. Ezen kívül minden gazda taxa képpen ötöd fél máriást, egy csirkét és egy zsákot ád. VIII. Ezen helységben semmi puszta telek nem találtatik. IX. Ezen helységnek lakossi nagyob részént szabad menetelűek, egy néhányan penig örökös jobbágyok is találkoznak, amint az conscriptio meg muttattya.