Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

városok három s négy mérföldnyire lévén, napi számnak kere­sése véget alkalmasint el járhatnak az lakosok. 10/ Len és kender ásztato vizek elegendők vágynak. 11/ Bent az faluban egy szárazmalom, más penig az határ­ban, mint egy fél órányira vízimalom lévén, csak azokkal is öröltetés iránt való szükségeket teszik, de ezeken kívül egy s két mérföldnyire, más határokon is találtatnak vízimalmok. 12/ Két olaj sajtó vagyon az helységben, melyekben mind magok szükségekre, s mind kereskedésre len magbúi szoktak olaj t ütni. Kárai : Ellenben pedig következendő fogyatkozási vannak ezen hely­ségnek : 1/ Az föld árja anyira el nyomta ezen határt, hogy min­den járásban majd két száz köböl alá való alyas földeket ter­méketlenné tett . 2/ Azon föld árja réttyeken is gyakorta alkalmatlankod­ván, olykor az széna csinálásban is fogyatkozást szokot okoz­ni. Sarjút penig soha nem kaszálhatnak. 3/ Mikor az hegy alyai vásárokra járnak, az tokai híd­nál nagy vámot kintelenítétnek fizetni, még penig árvíznek idején az rakamazi töltésekre nézve kétszerest. 4/ Két ökrön nem lehet szántani ezen határnak fölgyeit. 5/ Makkoltatassa nincsen az helység lakosinak. 6/ Királyi dezmával terheltetik ezen helység. V. Mivel az földes uraság maga tetszésébűi osztogatja az föl­deket és kaszállókat, nem lévén telekek után bizonyosan ki szakasztva, tehát nem tudják ezen meg esküt személyek meg

Next

/
Thumbnails
Contents