Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

gelő mezejek vagyon. 5/ Az lakosoknak itatójok réttyeken elég vagyon, bent az helységben is kutakat szoktak tartani, melyekbül marhájukat itattyák. 6/ Ezen helynek határján kicsiny erdőcske vagyon, melyből az lakosoknak az uraság ágasokat ingyen szokott adni. Tőzi fájókat is az lakosok, nyers tölgy fán kivöl, azon erdőből ingyen szokták hordani. 7/ Midőn az meg irt erdőcskében makk terem, mások felett mindenkor fizetésért ezen helység lakosinak adgyák az urak, 8/ Ezen cameralis helység, szinte ugy mint az tőbb cameralis helységek, királyi dézmát emlékezetektől fogvást soha nem attak. 9/ Kerti vetemények az lakosoknak: saláta, petréselyem, répa, hagyma, káposztájuk is, magok szükségekre szokott teremni, melyekbül néha el is adhatnak belőle. 10/ Határjokban magok szükségekre épülettyeknek fedelezésekre gyeként némely esztendőkbe keveset vághatnak, olykor belőle el is adhatnak. 11/ Egész nyáron ez helynek lakosai, tokaji és tarcali szőlő hegyek csak fél mérföldnyire hozzájok lévén, minden munkákra ki járnak, és ott szokták meg keresni portiójokat, és egyébb szükségekre való pénzeket. Sőt kenyereket is abbul szerzik. 12/ Szent Mihály naptúl kezdvén, karácsonyig kántorja ez helységnek vagyon. Ugyan közönséges szükségekre az helységnek /:kit falustul szoktak le kaszálni esztendőnként:/