Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

elegendők vannak. 11/ Alkalmas időben a Tisza és Takta folyókon a szomszédos hegységekbe hajózhatnak, amit annak idején alkalmasint gyakorolhatnak is. A Hegyalján annak idején munkát találnak, amivel pénzt keresnek. Amikor ideje van, kendert áztathatnak. Dohányt termelnek és árulnak is. Kárai : 1/ A földje szűk, összeszorult két járás mezeje van. 2/ Az uraság erdejéből még tüzelésre sem, sem pénzért, sem engedelemmel, fát nem hozhatnak, hanem mindenki más határról gondoskodik magának fáról. 3/ Esőzéskor és hóolvadáskor a földnek semmi része nem járható, a helységből kivezető utak elromlanak, és a lapos területeken a vetéseikben kár keletkezik. V. A táblázatból annyi vehető ki, hogy egész és féltelkes jobbágyoknak, illetve zselléreknek tekintik magukat, de a kérdésre a pontos választ nem tudják megadni. VI. Patay úr jobbágyai egyenként - annak idejében - két napot szántanak; a fél telkesek is, összefogva ugyanannyi napot szántanak. A házas zsellérek két napot kaszálnak, gyűjtenek, forgatnak, négy nap hordani szoktak. A hazátlan zsellérek 10 nap dolgoznak és 1 nap kaszálnak. Báró Meskó és az Almássy familia jobbágyai közül az egész telkesek 8 nap szántanak, 2 nap kaszálnak, gyűjtenek és behordanak, termést, szénát és fát is. VII. Egyházi tizedet mostanáig sohasem adtak, kilencedet pedig természetben szolgáltatnak. Egy egész telkes jobbágy fizet 4 rhenes forintot, egy közepes telekért a zsellér 2