Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

vetően jeleztem, hogy a község pecsétjét is használták. Az összeírok latinul záradékoltak. Ebben rögzítették az előzetes nyomozás és a 9 kérdőpontra adott válasz felvételének időpontját, s azt, hogy az adott település előzetesen megesketett jobbágyai kezük kereszt vonásával, esetleg aláírásukkal, községük pecsétjével, vagy az nem lévén, annak mel lőzésével hitelesítették az előnyomozás és megvallatás tényét. Ezt követte az eljárást lezáró dátum, majd a három ösz szeíró saját kezű aláírása, és mindháromnak a pecsétje. Itt kell megjegyeznem azt is, hogy a községek nevét a sorszám után - ma használatos alakjukban adtam meg. Nyomban utána zárójelben a korabeli név- és írásformák szerepelnek. Itt tüntettem fel azt is, hogy ma melyik megyében található a település, ha az kívül esik a mai Szabolcs-Szatmár megye területén. A mai névalakból a legtöbb község korabeli nevére könnyen vissza lehet következtetni. Alig néhány esetben történt olyan névváltozás, amelyik eltakarja néha még az ott élő utódok tudatában is a hajdan volt névalakot. Ilyen Óntelek

, amelyik Domb rádba olvadt be, tehát Domb rád , 1 és 2

. név alatt keresendő. Ilyen Bűd és Szentmihály

. E két község Tiszavasvári, 1. és 2

. alatt szerepel. A dokumentumok, források közlése előtt ennyit feltétlenül fontosnak tartottam elmondani, hogy ki-ki könnyebben eligazodhasson használatuk közben. Minden más problémára jegyzetek formájában igyekszem magyarázatot adni. És most következzenek az Investiqátiók . A kilenc kérdés : I. Vagyon-ó mostanság úrbarioma ezen helységnek? ha vagyon,