Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

10/ Kender és len ásztato vizek elegendők és hasznosok találtatnak ezen helységnek határján. 11/ Szőlő kötő sását bövön lehet az határban szedni, és az hegy ajján el is adni. Kárai : Ellenben pedig következendő fogyatkozásai vágynak ezen helységnek és határának: 1/ A határja ezen helységnek olyan szűk, hogy még csak nyomásokra sem lehet szabni, hanem midőn az árvizektől lehet imitt-amott a szigetkék tetején kevés dinynyét és kevés lent és kukoricát, néha árpát is vetnek. 2/ A kaszallójok oly szoros hejeken vagyon, hogy ha csak az erős tél miá a vizek meg nem fagynak, ki sem hordhattyák nagyobb részét szénájoknak. 5/ Árvizeknek idején annyira meg szorul az legeltetésben marhájok, hogy semjékes és lápos hejekre kéntelen!tétnek hajtani, ahol károk is a marhájokban sokszor szokott esni. 4/ Semmiféle malom nincsen az határokban, melyért más szomszéd helységekre öröltetés végett kintelenítettnek járn i . 5/ Királyi dézma adással terheltetik ezen helység. 6/ Az hegy ajjára járván, a tokai hídon nagy vámot kentelenítetnek fizetni, még pedig árvíznek idején a rakomazi töltésekre nézve kéccerest. 7/ Hidakat és gátakat kéntelen!tétnek az határban tartani, mert azok nélkül árvíznek idejéni szekérrel vagy marhával a falujokbúl ki sem mehetnének a lakosok. 8/ Épülethez szükséges nagyubb számú fákat más határról