Németh Zoltán: Testamentumok, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759–1792 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 2. (Nyíregyháza, 1987)

Adattár

Az 17 5 9-1 7 9 2 -ea testamentumok tárgya A bemutatott végrendeleteknek a tulajdonképpeni tárgyát illetően /eltekintve néhány apróbb dologtól/ az alábbi kép alakul ki a további összesített kimutatásból: - soha nem említik a hagyatékoló életkorát; - a föld csak 1789-töl jelenik meg a végrendeletekben /legtöbbször 2 vagy 4 "zsinkás" nagyságban/; - lényegében a ház és a szállás is ettől az időtől szerepel /a helymeghatározások mindkettőnél hiányoznak/; - jelentős szerepe volt az állatállománynak, és ezt szám szerint határozták meg /juhokra egyszer van utalás: "gyapjas jószág", baromfira is csak egyszer/; - jelentős a vetésterület; - a kész gabonafélékből a rozs igen fontos termék: a szobán forgó mennyisége tizenháromszor több, mint a búzáé/; - három esetben hagyatékolnak csak ruhafélét /vásznat, egyebet/; - az élelmezés egyik igen fontos kelléke volt a füstölt szalonna /gyakori, a zsírszalonnától vagy hájtól való megkülönböztetés/; - viszonylag gyakran esik szo készpénz-készletről; - általában szokás volt a kölcsönzés; - igen magas összegűek a hagyatékolt adósságok, amelyek arányosan oszlanak meg a behajtandó k ö v et e 1 é s és a végrendelkezők tartozása között; -szekérről, kocsiról, szerszámról /szekérhez, ekéhez, lóhoz/ inkább ott van szó, ahol /igás/ állat is van; - csak egyszer tesznek említést kukoricáról /31. sz./ A dolgok korabeli értékére vonatkozó megjegyzéseket a későbbiekben tettük meg.