Vietórisz József: Breviárium - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 6. (Nyíregyháza, 2004)

Vietórisz József költészetének főbb vonulatai és néhány gyöngyszeme (Sziávik Ferenc) - Hazafias (A rokkantakért, Kossuth szava, A Tiszánál, Suomi, Jelszavak)

Hazajönnek az itju vitézek, Kipirulnak a hős daliák, Mosolyuk, szavuk édes igézet, Nekik él, nekik áll a világ ! Ki ne várja, csodálja, szeresse Fiainkat a béke ölén? Ha reá ragyogott a szerencse: Koronája a nemzeti tény. De mit érez a harc nyomoréka, Kinek élete lassú halál? Kenyeret kereső keze béna, Akadozva falábakon áll... Ha zokogva borúi a kilincsre, Ne zavard el az esdekelőt: A te jobb kezed áldva segítse, Simogassa, emelje fel őt. S kit a szörnyű, a balkezü végzet Örök éjbe taszítva lenyom: Nyomorát, panaszát ha nem érzed, Ki segít a világtalanon? Ha szemét ki se sírja veresre, Ha senki se hallja szavát: A tejé szived áldva vezesse Szerelettel az életen át! Eszelős kacagás rohamával Hadonászgat a tébolyodott; Szava, arca, tekintete rávall: Ez az élet a sírba jutott... Pihenőre ha nem lel a fáradt, Menedékre a bús hazatért: A mi lelkünk érzi a vádat, A nemzeti mártírokért!