Vietórisz József: Breviárium - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 6. (Nyíregyháza, 2004)

Vietórisz József költészetének főbb vonulatai és néhány gyöngyszeme (Sziávik Ferenc) - Hazafias (A rokkantakért, Kossuth szava, A Tiszánál, Suomi, Jelszavak)

Hátha egyszer talpra áll a nagy beteg? - Akkor leszünk egészen és Igazán a tietek! Hova mentek, lassú Tisza habjai? - Oda, ahol magyar szót már Nem is lehet hallani. A második világháború egyik prológusa volt az, hogy a Szovjetunió rátámadt Finnországra, amelynek hősies és reménytelen ellenállása Vietórisz Józsefet is megihlette. Hallgassuk néhány indulatos, alkaioszi strófáját a Sóhajok hídján-ban megjelent Suomi-bó\: Hogy forr, hogy őrjöng fagyban is égetőn A gátjavesztett rettenetes pokol, S felrobbanása bősz haraggal Rengeti már Európa földjét ! Istentelenség ördögi céljait S emberlelenség nemtelen eszközét Bombában, aknán, ágyutűzben Ontja megint a halál, a sátán. Olt fenn az észak réme, a Góliát Mardossa, gyötri, döngeti Dávidot, Hogy összezúzza s eltapossa Útbaeső akadály-göröngyét. E vers két távolabbi szakaszát a magyar 1956 költői megsejtésének is érezhetjük: Hol késtek értük vívni a harcmezőn E pestis ellen, nagynevü_nemzetek? Mért puszta meddő biztatással Nézitek ezt az erőfeszítést?