Vietórisz József: Breviárium - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 6. (Nyíregyháza, 2004)

Vietórisz József költészetének főbb vonulatai és néhány gyöngyszeme (Sziávik Ferenc) - Műfordításai (Vándor éji dala, A föld szétosztása, A rémkirály, VIII. ecloga, a Tranoszciuszból, Pazar Zoltánhoz)

Borzong a szegény apa, vágtat a ló, Vergődik a gyermek, a lankadozó; Bajjal hazaért, szive oly tele volt: Két karja között kicsi gyermeke holt. A latinból fordított művek seregéből kiemelkednek Vergilius eclogái. Ezek közül egy szép kötetbe, az Officina kiadásában, „Pásztori magyar Vergilius" címmel megjelent, híres költőink ecloga-fordításaiból összeállított fűzérbe „beválogatták" Vietórisz József egyik műfordítását is. (Öröm látni, hogy költőnk méltó társaságba került: Radnóti Miklóséba, Vas Istvánéba stb.) Mi most ugyanennek: a VIII. eclogának második fele révén ízleljük meg a vergiliusi-vietóriszi pásztorok verssel vetélkedésének hangulatát: VIII. ecloga - Publius Vergilius Maro (részlet) így Damon; de miként zengett rá Alphesiboeus, Mondjátok magatok, múzsák, nem bízom erőmben. A „Vigyj ki vizet, felövezd oltárom gyapjuszalaggal, Gyújts meg alatta kövér füveket s jóillatu tömjént, Hűtlen kedvesemet fogom ezzel visszaigézni, S bűbájos dallal; csakis ez kell már a varázshoz. Hozd el a városból, te varázsige, hozd haza Daphnist! Hold elhagyja egét bűvös szavaidra; varázstól Látta kísérőit mind átváltozni Ulixes Circénél, s a varázsszótól megpukkad a kígyó. Hozd el a városból, te varázsige, hozd haza Daphnist! Háromszor kötöm át képed háromszínű szállal, S háromszor kerülöm meg képmásoddal ez oltárt, Mert csak e páratlan szám van kedvére az égnek. Hozd el a városból, te varázsige, hozd haza Daphnist! Köss ugyanannyi csomót Amaryllis, azon szalagokra, Köss Amaryllisom, és mondd rája: „Venus kötözése!"