Vietórisz József: Breviárium - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 6. (Nyíregyháza, 2004)

Vietórisz József költészetének főbb vonulatai és néhány gyöngyszeme (Sziávik Ferenc) - A szülőföldről ("Akácvirág, Ének a Nyírségről, Örök Láng, Szeptember)

Igénytelen vagy, egyszerű vagy, Útszélen élsz, magadra hagynak; A lénynek és pompának kedvelői Lenéznek, megtagadnak. Mit is keresnél pálmaházban? Inkább borulsz a nádfedélre, Hatalmas sátoroddal mintha nászra Öltöztetnéd fehérbe. A nagy teremtés indulóját Hallom sokmézii fürtjeidben: Hisz milliónyi munkás zsong tebenned Reggeltől esteliglen. Egyforma mind, s oly egyszerű, mint Fehér színednek tisztasága; Nem büszke, hogy egeket ostromoljon, De nem is hull a sárba. Gyűjt a jövendő nemzedéknek, Epit folyton, bár nem magának; Csodás virág te: akik jót akarnak, Mindnyájan rád találnak! És mámorító illatodban, Amelybe lelkedet lehelted, Az élvezetnek szomjú vágya mellett Megérzem én a lelket: Virágszál, vízcsepp, porszem, ember, Ha élt is, elhal észrevétlen; Csak egyesülve nyerhet győzedelmet Száz satnya nemzedéken! A láncszemek, ha szertehullnak, Erőtelen kis semmiségek; Egymásba fűzve-forrva ellenállnak S a harc tüzében égnek!