Nagy Ferenc: Rétközi anekdoták - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 5. (Nyíregyháza, 2004)

Az ember lesütötte a szemét, már nem mert a titkárra nézni. Ügy tűnt, hogy a dorgálás nyitott fülekre talált. Pillanatnyi csend után azonban az asszony lépett elő és így nyugtatgatta bűnbánó urát: — Hát téged piszkál ez! — s a titkárra mutatott. Mondd meg neki, hogy a Makulának 17 gyermeke van, oszt 67%-os! Nagy Ferenc gyűjtése Sédeni lovag Ambrózy György a húszas években feleségül vette herceg Odeschalchi Zoárd özvegyét, gróf Lónyay Pálmát. Ezzel a házassággal nemcsak feleséget szerzett Ambrózy magának, hanem egy hatalmas földbirtok feletti rendelkezés jogát is elnyerte, de emellé saját tulajdonának megszerezte a Bleuer Jenő-féle ezer holdas uradalmat is. Az ibrányi Majornak nevezett falurész szélén álló kastélyban — ma a rendőrség székel benne — sűrűn megszállt, s kijárt vadászni a birtokára. Nem gyalogolt, lovas kocsi vitte a megkívánt helyre. Sok nyugat-európai — főleg angol — barátját is gyakorta vendégül látta kastélyában, s együtt kocsiztak ki vadászni. Ambrózy sokat adott a külsőségekre, hiszen a testvére Horthy kormányzó szárnysegédjeként teljesített szolgálatot a Budai Várban, nem lehetett szegénynek, elhanyagoltnak látszani, főleg nem alábbvalónak tűnni a nyugati uraknál. Ezért a parádés kocsist is úgy szemelte ki, hogy egyenes tartású, szálfa termetű legyen, az arcáról sugározzék az igazi magyar mivolt, naponta borotválkozzék, és huszárosán pödört bajusz ékesítse az orra alját.