Fekete Zoltán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei éremgyűjtők éremkiadásának története - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 4. (Nyíregyháza, 2002)

A Hét Vezér sorozat - bronzban és ezüstben

tünk, hogy az annak idején az iskolákban belénk sulykolt neveket használjuk. Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm (Tétény). A vezérek megjelenítése még nagyobb gond, hiszen róluk korhű ábrázolás nincs. Itt a nagytöbbség által elfogadott egész vagy mellalakos képi megjelenítésre törekszünk. A hiteles a hátoldal lesz, mégpedig a vezéri szálláshelyek honfoglalás kori sírjaiban talált tarsolylemezek - ha ilyen nincs, akkor Szabolcs megyei tarsolylemezek - ábrázolása által.) A gyűjtőtársak véleménye különböző volt. Az egyik gyűjtőtárs levélben keresett meg: „Kedves Barátom! Mellékelten megküldöm »eleinket«! Nem állítom, hogy ezeknél »vezeribb« portrét nem lehetne kitalálni, de talán mégis jók." A levélhez csatolta a Füles rejtvényújság képes hátlapját, melyen Árpád, Előd, Huba, Kond, Ond, Tas és Töhötöm fej alakos ábrázolása volt szinte annyira egyformán ábrázolva, mintha „formaruhába" öltöztették volna őket. A pályázatra több művész elképzelése, javaslata, ajánlása érkezett, végül a bíráló bizottság Tóth Sándor éremművész sorozatát fogadta el, és vele kötött a megállapodást 1990. november 29-én. Mielőtt bemutatnám az érmeket, szólni kell a hét vezérről. A honfoglalás történetét all. század elején regényes formában előadó Anonymus több ízben használja a „hét fejedelmi személy, aki hét magyar nevet viseli" fordulatot. A rejtélyes P. mester, mint munkája számos más részében, ez alkalommal is az egykor volt valóságot őrző hagyománynak egy eredeti értelmét elvesztett elemét jegyezte le. A „Hétmagyar" kifejezés ugyanis a történetírás egyöntetű véleménye szerint a honfoglalás korában nem a magyarság vezetőit, hanem magát az egész népet jelölte. Népnév volt tehát, melynek jelentése: „a Magyar nevű törzs vezetése alatt álló, hét törzsből kialakított szövetség". Ez a névnép-típus meglehetősen általános volt az eurázsiai sztyeppe törökös kultúrájú lovas népei körében. A honfoglaló magyarság arculatának kiformálódásában fontos szerephez jutó onogurok neve („tíz ogur") például ugyanebbe a típusba tartozik. A „Hétmagyar"-t alkotó törzsek neveit Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzásáról című, 10. század közepén írt munkája hagyta ránk. Az általa felsorolt törzsnevek - Nyék, Megy er, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi - a Kárpátmedence magyar helynévanyagában is nyomot hagytak (pl. Békásmegyer, Tiszatarján, Hajmáskér stb.). A honfoglaló magyarok hét vezérének felsorolását minden bizonnyal magába foglalta már a magyarság történetét elsőként összefoglaló latin nyelvű ősgeszta. Ennek keletkezési ideje vitatatott. Vannak kutatók, akik az 1060as évekre teszik megszületését, mások ellenben a 11-12. század fordulója mellett érvelnek. E krónika, a 12-14. századi folytatói és átdolgozói - ese-