Fekete Zoltán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei éremgyűjtők éremkiadásának története - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 4. (Nyíregyháza, 2002)
Kölcsey Ferenc-emlékérem
Előlap: a költő magyar öltözetben, ülőhelyzetben bal karját a címeres terítővel fedett asztalon nyugtatja, baljában papírtekercs, jobbja a térdén nyugszik, az asztalon két könyv. Fent ívesen KÖLCSEY FERENC 1790-1838, alul NL mesterjel. Hátlap: a szatmárcsekei református temetőben álló, köroszlopos, hatszög alakú párkánnyal összefogott, elől két kandeláberrel magasított klasszicista emlékmű, a költő és a Kölcsey család hamvainak őrzőhelye. Középen hasáb alakú talpazaton KÖLCSEY felirat felett címeres urna. A síremléktől jobbra és balra két sorban és megszakítottan SZATMÁR CSEKE 1838 1988 felirat. Palást: sima, az ezüstérmeken SZG gyárjel Tervező: Nagy Lajos éremművész Akiadás éve: 1988. Kivitele: vert, Szabó Géza Mérete: 0 42,5 mm Készült: Ag: 0,835 (ezüst) BU: 150 db 43,20 g 10 db 72,00 g Br: (bronz) 500 db Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren 1838. augusztus 24-én halt meg. Csekén (a mai Szatmárcsekén), 1816-ban telepedett le. 1823-ban itt írta a Himnuszt. Szatmár megye követeként 1832 decemberétől 1835 februárjáig részt vett a pozsonyi országgyűlésen, ahol a reformellenzék egyik vezére lett. Szónoklataiban követelte a vallásszabadságot és a magyar nyelv hivatalossá tételét, valamint a jobbágyfelszabadítást. Követi megbízatásáról maga mondott le, majd 1835 februárjában visszatért Csekére. 23 Először a lakásán ravatalozták fel, ahol közvetlen családtagjai és a rokonsága búcsúzott a költőtől, majd koporsóját a református templomba vitték és itt újból felravatalozták. A csekei református temetőben helyezték örök nyugalomra. Abba a kriptába temették el, hol öccse, Kölcsey Ádám feküdt. Bár a faluban mindenki tudta, hol nyugszik Kölcsey Ferenc, az idegen csak akkor találta meg a sírt, ha valaki megmutatta neki. Első síremléke 1854-ben készült el, azonban csak 1856-ban került a sírra. Ha a hagyománynak hinni lehet, a csonka vagy derékban kettétört oszlop életének tragikus befejezését jelképezte. Hogy ki volt a kezdeményezője a síremlék felállításának és ki készítette, nem tudni. Nagy annak a valószínűsége, hogy a nagyari Luby család kezdeményezte és közadakozásból készült el. Két éven keresztül egy portán hevert az emlékmű, mert felállítását nem engedélyezték.
