Fekete Zoltán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei éremgyűjtők éremkiadásának története - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 4. (Nyíregyháza, 2002)

Az első emlékérem születése

Nyíregyháza pecsétje, 1837. „Egy hengerített pajzs, vízarányosan két térre hasítva. Felül égszínkék térben kétfelől magasan kinőtt és természetes színnel festett nyírfák között van egy veres fedelű fehér templom ezüst csillagokkal tetézett toronnyal (a város nevezetét jel által kifejezendő). Alul veres térben búzavirágszín karmányba öltött emberi kar, markában megért termésű arany kalászokkal (az ottani mezei gazdaságnak legfőbb ágát szemléltetve). Felül arany korona. Körülírva a város neve: PRIVILEGIZÁLT SZABAD NYÍREGYHÁZA MEZŐVÁROSA PECSÉTJE 1837."

10 A Szabolcs vezér-érem fogadtatása ellentmondásos volt. A megnyilatkozók a tetszésnyilvánítás mellett elsődlegesen a címert „kritizálták", mondván, hogy ez „sérti" a szomszéd országok érzelmeit. Még ekkor - 1985ben - a Szovjetunió és Románia részéről fölmerülhetett volna, hogy provokációnak nevezzék, de nem történt semmi ilyesmi, így ez álproblémának tűnt. A többség szinte rácsodálkozott a címerekre, mert ebben az időben ez igen újszerűnek hatott régiségével. Micsoda ellentmondás! Egy biztos, még a legközömbösebb emberekben is sikerült érzelmeket kelteni, véleménynyilvánításra bírni. A rendszerváltás után minden megyében felmerült, hogy legyen megyecímer. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának első 4 éve című tanulmánykötetben Tóth Sándor ekként ír a megyecímer létrehozásáról. „Fekete Zoltánnal, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének megyei elnökével többszöri konzultáció eredményeként, Tóth Pál grafikus-művész barátommal, volt tanítványommal elkészítettük a három régi megyecímer alapján az új címer négy kompozíciós vázlatát. Az új címer a címerpajzsokat Szabolcs, Szatmár, Bereg sorrendjében, címertakaróval és koronával összefogottan, egymás mellé rendelten jeleníti meg. Az elkészült vázlatot a közgyűlés alelnökének szobájában Vincze István főépítész, Takács Péter történész, országgyűlési képviselő, Németh Péter történész, megyei múzeumigazgató, valamint Zilahi József jelenlétében bemutattuk, s az egyik vázlat továbbfejlesztésében állapodtunk meg. Ez került a közgyűlés 1992. február 10-i ülése elé." A megyei közgyűlés a 8/1992. (II. 10.) határozatával a tervezeteket nem fogadta el, annak ellenére, hogy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleménye (G/73/1992. III. 24.) kimondja, hogy: „A Szakértő Bizottság véleménye szerint a Tóth Sándor - Tóth Pál-féle három pajzsos terv mind heraldikai, mind grafikai szempontból felhasználásra alkalmas, a bizottság ezt javasolja felhasználni."" Sok-sok vita, újságcikk, nyilatkozat után, a második közgyűlési vita után fogadták el a megye új címerét, 1992. szeptember 7-én. A többi változat előterjesztése alapján a közgyűlés 31 igen szavazattal,